A líbiai hadsereg főparancsnoksága további erősítést küldött a fővárosban, Tripoliban harcoló egységeinek, amelyek a déli külvárosi részeken harcolnak a fegyveres milíciákkal szemben. Khaled Mahjoub dandártábornok elmondta, hogy ez a lépés „a tengelyegységek kapacitásának megerősítésére irányul, és a taktikai terv részeként felgyorsítja a fegyveres milíciák fennmaradó ellenállásának és lehetőségeinek felszámolását."
Több tucat katonai és páncélozott jármű indult el Tripoli felé teljes felszereléssel és személyzettel, hogy intenzívebb erővel vegyenek részt a fegyveres milíciáktól való felszabadítás folyamatában. A fővárosban nincs lehetőség a politikai megoldáshoz való visszatérésre, annak ellenére, hogy a németek vezette berlini konferencia sikeres erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Líbiában a kompromisszumok segítségével vessenek véget konfliktusoknak. Időközben ugyanis további heves fegyveres konfrontációkra került sor a líbiai hadsereg és az al-Wefaq csapatai között Ain Zara, Hadaba, Wadi al-Rabi és Khalat területein, ahol rakétahajtású gránátokat is használtak.

Forrás: http://alwatannewspaper.ae/?p=543532

A líbiai Nemzeti Olajvállalat (NOC) közösségi villamosítási és hálózati szétbontási projektet indított Ajdabiya településen, a vállalat azon erőfeszítéseinek részeként, hogy támogassák és erősítsék a térség nyilvános infrastruktúráját, a fenntartható fejlődést és az energiabiztonságot. A NOC Fenntartható Fejlődés részlegének munkája több mint egymillió dinár értékben fejeződik be, ideértve a meglévő hálózati infrastruktúra frissítését és a régi átviteli vezetékek cseréjét, valamint új közműoszlopok telepítését az új házak nemzeti hálózathoz történő csatlakoztatása érdekében. A programot a NOC fenntartható fejlődési programjának részeként finanszírozták, amelynek célja a NOC műveletekkel szomszédos létfontosságú közösségi projektek támogatása és az országos szintű fenntartható fejlődés előmozdítása.

Forrás: https://www.libya-businessnews.com/2019/11/08/noc-launches-electrification-project-in-ajdabiya/

A De Beers, a világelső gyémánttermelő vállalat szerint a nyers gyémántok eladásának jelenlegi globális visszaesése várhatóan hamarosan megszűnik, amelyet elsősorban a közelgő ünnepi időszak segíthet elő. Hagyományosan a De Beers csúcsidénye minden évben a hálaadás és a kínai újév időszakában zajlik, amely szakasz magában foglalja a karácsonyt is. A De Beers vevői csoportja ugyanis ebben az időszakban mindig magasabb igényt nyújt be nyersanyagra, hogy aztán abból készítsék el polírozott ékszereiket az ünnepekre.

A botswanai gyémántbányászatért felelős Debswana 50 %-át a kormány mellett a De Beers birtokolja, melynek történetét és hírnevét olyan világhírű gyémántok fellelése öregbítette, mint a Heuréka-gyémánt és az Afrika csillaga. A idei év egyelőre alacsony bevételi időszakot mutatott, hiszen ugyanebben az időszakban (még az ünnepek előtt) a 2018-as 5,39 milliárd dolláros árbevételhez hasonlítva 2019-ben eddig mindössze 3,21 milliárd dolláros bevételt produkált a botswanai gyémánttermelő vállalat. A probléma gyökere 2017-re tehető, amikor a gyémántvágó és -csiszoló cégek elsősorban kisebb köveket kezdtek el vásárolni. 2019 elejére ez a fajta igényváltozás kedvezőtlenül hatott a nagyobb és durvább gyémántok eladására, és történelmi mélypontot ért el a gyémántnyersanyag-kereskedelem. 

Mindezek mellett a gyémántok globális fogyasztói igényét a tavalyi becslések szerint körülbelül 80 milliárd dollárra becsülik, és a De Beers abban reménykedik, hogy több száz millió dollárnyi igény lesz majd a csiszolt gyémántok forgalmazására az ünnepi szezonban, ami hozzájárul majd a csiszolatlan gyémántpiac kiegyenlítéséhez. 

Forrás: http://www.mmegi.bw/index.php?aid=83313&dir=2019/november/01

(Kholofelo Xesha Masha, az egy éve működő dél-afrikai Xesha óravállalat alapítója)

Ghánától Dél-Afrikáig a kontinens számos kultúrája inspirálta azoknak az új óramárkáknak a létrejöttét, melyeket az afrikai kultúrákból merített hagyományos motívumok díszítenek. A fiatal tervezők változatos tradicionális díszítőelemeket újragondolva építették bele a karórák designjába. Mindez az új irányvonal akkor kezdett eluralkodni kontinens-szerte a designerek között, amikor a dél-afrikai Thebe Magugu elnyerte a feltörekvő tervezők 2019. évi LVMH-díját, mely komoly előrelépést jelentett Afrika óratervezői számára. Mindezek mellett komoly előrelépést jelentett, amikor Lunga Ntuli, az LN Watches alapítója egy-egy 36 mm-es egyedi tervezésű, gyöngyözött óraszíjjal ellátott kvarcórát adott át Sussex hercegének és hercegnőjének a közelmúltban a pár dél-afrikai látogatása során. A herceg órájának szíján - ez a Nkosana nevet kapta, amely a zulu nyelven herceget jelent - háromszögek és lila, fehér, piros és kék csíkok vannak feltüntetve, amelyek a zulu kultúrában a királyi származást, tisztaságot, erőt és békét jelképezik - mondta Ntuli. A hercegnő óráján - mely a Nkosazana, vagyis a hercegnő nevet kapta - rózsaszín, zöld és sárga háromszögek és csíkok voltak, amelyek a feltétlen szeretetre, megelégedettségre, örömre és boldogságra utaltak.

A gyártók és vállalkozásaik történetében és vonásaiban számos hasonlóságot lehet felfedezni. Legtöbbjük önállóan tanult. Mivel kevés lehetőség van az órák készítésének megtanulására a kontinensen, így sokan YouTube videókból vagy online tanfolyamokból tanultak, vagy a javítóműhelyekben tengetve szabadidejüket lesték el a mesterek titkait. Anthony Dzamefe, a Caveman Watches alapítója például két hónapot töltött egy cipészkészítővel, és tőle tanulta meg az állatbőrrel való munkát óraszíjai létrehozásához. A nehéz tanulási körülmények ellenére az afrikai fiatal mesterek órái kiválóan működnek és megfelelnek a közízlésnek. A legtöbb gyártó önfinanszírozó, gyakran otthon dolgozik. Alkatrészeket elsősorban Ázsiából vásárolnak, az egyik legnépszerűbb választás a japán Miyota. Az órák többsége 100 dollárnál kevesebbért kerül piacra - de ez még így is drágának tekinthető, a kontinens egyik leggazdagabb országában, Dél-Afrikában is, ahol az éves átlagos jövedelem 2018-ban évi 5750 dollár volt - a Világbank adatai szerint. A több mint 1,2 milliárd lakosú Afrika a svájci órák kereskedelmének csak 0,9%-át tette ki világszinten 2018-ban - a Svájci Óraszövetség szerint. Míg a svájci órák exportértéke a 2017. évi 197,2 millió frank egyenértékéről 185,7 millió svájci frankra csökkent 2018-ban. Az afrikai órák terjedésének sikerét a legtöbb afrikai gyártó az internet és a szociális média hatásának tulajdonítja.

Forrás: https://www.nytimes.com/2019/10/26/fashion/watches-africa-design-entrepreneurs.html

Busa (tervező: Xesha, Dél-Afrika)

Acorn Beech (tervező: Bettél Watches, Dél-Afrika)

Blue Volta (tervező: Caveman Watches, Ghána)

Three Dikgosi (tervező: Nako Watches, Botswana)

Palmers Luxury, Nigéria

Thembeka (tervező: LN Watches, Dél-Afrika)

Sued Watches, Kenya

Az Indiai-óceánon elhelyezkedő 100000 négyzetkilométeres tengeri területtel kapcsolatos viták Kenya és Szomália között azt eredményezték, hogy a nagyobb nyugati országok mindkét oldalon felsorakoztak attól függően, hogy a két afrikai nemzet közül melyik szolgálja jobban olajérdekeiket. A vitatott terület ugyanis hatalmas olaj- és gázkészletekkel rendelkezik. Nagy-Britannia és Norvégia Szomáliát támogatja, míg az Egyesült Államok és Franciaország Kenyát, mindannyian azt remélve, hogy magas bevételekhez juthatnak, ha a választottjuk nyer.

A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok meredeken hanyatlanak 2019 eleje óta, amikor Kenya azzal vádolta Szomáliát, hogy Kenya területeit árverésre bocsátotta egy februári, Londonban szervezett szomáliai olaj- és gázkonferencia során. Szomália tagadta Kenya állításait. Az olaj- és földgázkonferencia során azonban valóban benyújtotta az ajánlattételi szabályokat és eljárásokat, valamint bemutatta azoknak az olaj- és gázblokkoknak térképét is, amelyeket a jövőben árverezni szándékozik. A londoni olajkonferencia után Kenya visszahívta szomáliai nagykövetét, és felkérte a szomáliai kenyai nagykövetet egy konzultációra.

Időközben Szomáliának is lett egy Kenya elleni ügye a Nemzetközi Bíróságon (ICJ), mert még 2014-ben Szomália beperelte Kenyát, és arra kérte a bíróságot, hogy rendelje el a tenger határának újrarajzolását - természetesen Szomália javára. A tárgyalásokat 2019. szeptember 3-án kellett volna megkezdeni, de Kenya sikeresen nyújtott be petíciót a bírósághoz, hogy az ügyet 2020 júniusáig halasszák el. De ez a Kenya és Szomália közötti diplomáciai vitasorozatnak csak a jéghegy csúcsa. A felszín alatt olyan pozíciók és érdekek vannak, amelyeket a távoli érdekek - például a már említett Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Norvégia - is egyre feszítenek.

Forrás: https://theconversation.com/western-countries-take-sides-in-kenyas-maritime-row-with-somalia-124745

A dél-afrikai Klasies folyónál a Cambridge University és a helyi Witwatersrand Egyetem közös régészeti feltárása 120000 éves emberi élőhelyek nyomait kutatva több közvetlen régészeti bizonyítékot is talált arra, hogy őseink ebben az időszakban már rendszeresen sütöttek és főztek a húsok mellett hüvelyeseket és különböző gyökereket is. Bár különböző közvetett régészeti leletek már eddig megkérdőjelezték azt a modellt, mely szerint a főzés a növénytermesztő és állattenyésztő életmóddal együtt, nagyjából 10000 évvel ezelőtt alakult ki, de most először sikerült közvetlen bizonyítékot szerezni erre.

Forrás:
http://www.african-archaeology.net/news/news.html#15
https://www.eurekalert.org/pub_releases/2019-05/uotw-eeo051719.php

Dzsibuti miniállam területét tekintve alig több mint negyede Magyarországnak. Bár az ország 1977-ben elnyerte függetlenségét, de az egyik legforróbb szubtrópusi országban még évtizedekig zavargások voltak jellemzőek. Ilyen sanyarú körülmények között ez a kis kelet-afrikai ország mindösszesen egyetlen olimpiai éremszerzőt tudott kinevelni. A ma már 62 éves Husszein Ahmed Szalah, a hosszútávfutás élsportolójaként az 1988-as szöuli olimpia maratonfutó versenyén elnyert bronz érme mellé számos elismerést gyűjtött be élete során. 1987-ben és 1991-ben második helyezést ért el a világbajnokságon, 1985-ben megnyerte az IAAF Maraton Világkupát. Ugyanebben az évben a New Yorki Maratonon második, 1986-ban a Párizs Maratonon első lett. Legjobb egyéni ideje 2:07:07 volt, mellyel második helyezést ért el 1988-ban a Rotterdami Maratonon. 

Dzsibuti ellenzéki vezetők ítélték el Ismaïl Omar Guelleh elnököt és "rezsimjének" „megsérült föld” politikáját, miután a főváros külterületén az utcai tüntetések második napját követték. A nyilvános kritikára drasztikus válasz érkezett.

Adan Mohamed Abdou, a négy ellenzéki csoportot összefogó USN szövetség elnöke szerint az arhibai tüntetések után a Republikánus Fejlesztési Szövetség (ARD) pártjának egyik tagját letartóztatták. Ezt támasztja alá Osman Yonis Bogorreh (MRD-s politikus) nyilatkozata is, mely alapján "az ARD-s Kako Houmed Kakot fényes nappal a Rue de Venice-n rabolta el a politikai rendőrség". "Mindeközben pártja és lakóhelyén élő támogatói, akik Arhiba szinte teljes lakosságát lefedik, tömegesen demonstráltak és blokkolták a város közelében lévő utakat."

A tüntetők éles lőszerrel és a biztonsági erők könnygázgránátjaival találkoztak - számolt be az ARD vezetője. További tüntetések voltak a közeli területeken, köztük Tadjouraban és Randaban. Az ARD által a közösségi médiában megosztott képek dühös tömegeket mutattak, akik Randában Kako szabadonbocsátását követelték. Bár állítólag a dzsibuti összecsapások elmúltak, az ARD szerint még a hétvégén is folytatódtak a demonstrációk, melynek során tucatnyi tüntető megsérült. "A tüntetések során több mint 50 ember megsebesült" - jelentette az USN is, mely elítélte a civil személyekkel szembeni indokolatlan fellépést.

Dzsibutiban nem jellemzőek a tömegmegmozdulások, mely elsősorban a rendőrség múltban tapasztalt, túlzott fellépéseinek köszönhetőek; 2015 decemberében például legalább 27 ember vesztette életét és több mint 150 megsebesült, amikor a biztonsági erők éles golyókat lőttek tömegbe egy nyilvános összejövetel során.

További képek és videók a tüntetés idejéről: https://twitter.com/hashtag/freekako?src=hash

Forrás: https://menafn.com/1099216545/Somali--In-Djibouti-opposition-protests-met-with-deadly-police-force

Az Egyesült Államok kormánya gyermekmunkával kapcsolatos vádak miatt függesztette fel a dohány behozatalát Malawiból, míg brit emberjogi ügyvédek is szót emeltek a BAT (Brit Amerikai Dohányvállalat) ellen. A Leigh Day emberjogi társulás közel 2000 ügyfele - gyermekek és szüleik - érdekében jár el, és arra számítanak, hogy akár 15000-en is csatlakoznak az ügyhöz. Az USA vám- és határellenőrző szerve (CBP) pénteken visszatartó parancsot adott ki a Malawiból származó dohány ellen, mely szerint az Egyesült Államokba érkező szállítmányokat a belépési kikötőben fogják visszatartani. A beszállítóknak bizonyítaniuk kell, hogy a dohány nem az Egyesült Államok törvényei szerint tiltott munkaerővel készül. "A CBP azt akarja biztosítani, hogy az üzleti közösség megfeleljen a tiszta ellátási láncokat előíró törvényeknek, amelyek semmiféle kényszermunkát nem támogatnak" - mondta Brenda Smith, a CBP Kereskedelmi Irodájának ügyvezető asszisztense. A nagy dohányipari társaságok mindannyian azt állítják, hogy ellenzik a gyermekmunkát, és különféle fenntarthatósági programokat finanszíroznak az ilyen tevékenységek ellen. Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Munkaügyi Szervezete azonban azt állítja, hogy a dohányiparban alkalmazott gyermekmunka inkább növekszik, nem pedig csökken. A Leigh Day keresetlevélében azt állítja, hogy a BAT „megalapozatlan gazdagodásban” bűnös, és igazságtalanul profitál a gyermekek és családjaik Malawiban végzett kemény munkájából megfelelő kompenzáció nélkül. Ha megnyerik az ügyet, amely három vagy négy évig tarthat, akkor valószínű, hogy a dohányért fizetett árak emelkedni fognak annak érdekében, hogy javuljon a mezőgazdasági termelők életminősége és a gyermekeknek hozzáférése legyen az oktatáshoz.

Forrás: https://www.theguardian.com/business/2019/nov/03/us-suspends-malawi-tobacco-imports-after-child-labour-allegations

A játékosok eladása fontos jövedelemforrás sok afrikai klub számára, a nyereség azonban nem mindig felel meg az elvárásoknak és a teljesített beruházásoknak. A Lubumbashi klub, amelynek elnöke Moïse Katumbi, elegendő pénzügyi forrással rendelkezik ahhoz, hogy kiálljon az európai csapatok elé. "De gyakran ugyanazt az észrevételt kell tenniük, mint a szegényebb kluboknak: legtöbbször az afrikai játékosokat túl alacsony áron akarják megvenni" - mondja Kalonda. "Azt gondolva, hogy az afrikai klubok nem ismerik a játékosok valódi értékét."

A Ravens csapata hozzávetőlegesen 8 millió euróért adott el játékosokat Európában, egy jól meghatározott stratégiát követve. A csapat pénzügyi igazgatója azt is elmondta, arra is odafigyelnek, hogy ne adják tovább azonnal a játékost, csak egy meghatározott időn belül, szabályozott áron, amiből később a hazai klubnak is haszna van még. Például Christian Luyindamát úgy adták "kölcsönbe" 2017-ben Belgiumba, hogy 2019-től már a Galatasaray-ban játszott, a kongói klub pedig többszörösen gyarapodott ezekből az üzletekből.

Ez is jól mutatja, milyen rutin alakult ki az afrikai-európai labdarúgó üzletben: az afrikai játékosokat alacsony áron megveszik az európai klubok, egy rövid ideig foglalkoztatják, komoly fizetést kap, majd a játékos továbbértékesítéséből további hasznot szerez az afrikai klub. Ez a szubszaharai térségben szinte mindenhol érvényes. Néhány hónappal ezelőtt az elefántcsontparti ASEC sikeres pénzügyi tranzakciót indított el a fiatal Odilon Kossounou-val (18 éves), akit tavaly januárban 350 000 euróért adott el a Hammarby-nek (Svédország). A skandináv klub hat hónappal később eladta őt az FC Brugge-nek 5 millió euróért, az ASEC pedig százalékosan részesedett a viszonteladásból.

Forrás: https://www.theafricareport.com/19390/football-transfers-an-essential-money-spinner-for-african-clubs/?utm_source=newsletter_tar_daily&utm_campaign=newsletter_tar_daily_30_10_2019&utm_medium=email