Egy éve Magyarországon is sokat emlegették a tobzoskát a koronavírus kapcsán, az egyik hírportál többek közt így számol be a Kínában kialakult helyzetről:

"Egy nemzetközi kutatócsoport nemrég megerősítette azt a február elején született elméletet, hogy a Kínába csempészett tobzoskák egy olyan vírus köztes hordozói lehetnek, ami nagyon hasonlít a Covid-19-et okozó SARS-CoV-2 koronavírusra. A kínai kutatók eredetileg azt kommunikálták, hogy 99 százalékos a hasonlóság az új koronavírus és a tobzoskákban talált vírus között, de február végére kiderült, hogy csak 90,3 százalék." (Nélkülük talán nem volna világjárvány, mégis ők lehetnek a nagy nyertesei - 444)

Természetesen az ázsiai tobzoskáról azóta sem hallottunk többet, de milyen állat is az ő afrikai rokona, a tömpefarkú tobzoska, amit latin néven Manis temminckii vagy újabban Smutsia temminckii néven ismerhetünk.

A szubszaharai Afrika nagy részén - mintegy tizenöt országban - elterjedt tobzoska nagyságában és alakjában meglehetősen hasonlít ázsiai rokonaira. A farka azonban aránylag rövid, széles, hegyén többé-kevésbé letompított farka van. Ugyan majdnem teljes testhosszúságú, és csak a vége felé vékonyodik, ott pedig hirtelen lekerekedik. A kifejlett hímek teljes testhossza akár másfél méteres is lehet, aminek körülbelül a fele a farok rész. Egy tobzoska átlagos súlya 15-20 kg.

"Törzse széles, feje rövid és vastag. Fejét tojásdad pikkelyek borítják. Hátán 11–13, farkán először 5, majd négy sor pikkely van. Ezek a pikkelyek nagyok, tövükön hosszmenti barázdákkal, hegyük sima. A középső pikkelysor a fejen 9, a háton 13, a farkon 6 pikkelyből áll. A fark alsó felén ugyancsak pikkelyek vannak két sorban. Színük halvány sárgásbarna, hegyük világosabb, gyakran sárgás vonaltól szegélyezettek. A csupasz részek sötétbarnák, a szemek vörösesbarnák. Az arcorr hegye fekete." 

A tobzoska Afrika termeszekben bővelkedő pusztáin elegendő élelmet talál. Magányosan, földalatti üregekben lakik, de sohasem ás túl mélyre. Éjjeli állat, ezért csak alkonyatkor jön elő. Hangyákkal, termeszekkel, bogarakkal vagy férgekkel táplálkozik. A talajon él, fára nem mászik, hátsó lábán széles talppárnák és tompa karmok vannak. Mellső lábának erős ásókarmaival nyitja fel a termeszvárakat és a hangyabolyokat. Járás közben ásókarmait befelé fordítja. Gyorsan fut, néha hátsó lábaira állva körbeszimatol. Százhúsz napos vemhességet követően általában egyetlen utódot hoz a világra, mely már pikkelyekkel borított testtel születik, de a pikkelyek még lágyak és a fark hegye felé kevésbé fejlettek.

Afrikában több népi neve is ismert, van ahol a marhák atyjának, másutt doktor úrnak hívják. Több hagyományban is úgy gondolják, hogy a tobzoska minden része gyógyító erővel bír. A pikkelyeket sokszor hordják ékszerként, karkötőként vagy nyakláncként. Más hagyományok szerint a tobzoska pikkelyei a tűzre dobva távol tartják az oroszlánokat.

Mozambik szigete (portugál Ilha de Moçambik) egy meszes korallzátony, mely mindössze 4 km-re fekszik a szárazföldtől. Az Indiai-óceán Mossuril-öblének bejáratánál, a Mozambiki Köztársaság Nampula tartományában található. Napjainkban az 1960-as években épült híd kapcsolja össze a szigetet a szárazfölddel. A sziget tulajdonképpen egy szigetcsoport része, kelet felől még két kis lakatlan sziget, Goa és Sena tartozik hozzá.

A szigeti közösségek története szorosan kapcsolódik az Indiai-óceánon folyó hajózás történetével, mivel a sziget egyedülálló szerepet játszott a 10. századi nemzetközi kereskedelemben. Hozzájárult az új portugál tengeri útvonalak létrehozásához és fejlesztéséhez, mely Nyugat-Európát és az indiai szubkontinenst összekapcsolta.

Mozambik szigetét kétféle építészeti stílusú lakóépületek és városrészek jellemzik. Az északi részen találhatóak a szuahéli, arab és európai jegyeket is magukon viselő kő- és mészépületek, míg délen a hagyományos afrikai építészet egyik sajátos stílusa, a macuti építészet (pálmalevelekkel fedett házak) a jellemző stílus. A kőből és mészkőből készült városrész főleg közigazgatási és kereskedelmi ingatlanokból áll, mivel a sziget a portugál gyarmati kormány első székhelye volt 1507-től 1898-ig. Ezt követően a főváros átkerült Lourenço Marques-be, mai nevén Maputóba. Mozambik-szigete a kulturális sokszínűség kivételes építészeti példája, mely a bantu, szuahéli, arab, perzsa, indiai és európai kultúra találkozásán alapszik.

A sziget hihetetlen építészeti egysége ugyanazon építési technikák megszakítás nélküli használatából származik, ugyanazokból az anyagokból készítve, és ugyanazokkal a dekoratív elemekkel díszítve. A sziget örökségéhez tartozik az egyik legrégebbi, fennmaradt erőd (St. Sebastian, 1558-1620), továbbá más védelmi és számos vallási épület (köztük több még a 16. században épült).

A 16 éves háború (1976-1992) során a macuti városrészbe tömegek települtek be, mely végül túlzsúfoltsághoz és szegénységhez, vízellátási és higiéniai problémákhoz, erózióhoz és az épületek, a műszaki infrastruktúra és az épített környezet súlyos hanyatlásához vezetett. Macuti városában az építőanyagok szűkössége és megemelkedett költségek a karbantartásnak és a fejlesztéseknek sem kedveztek.

A szigeten jellemzőek a pusztító ciklonok, melyek rendkívül sok kárt tudnak okozni az elhanyagolt épületekben, mint például az 1994-es vihar. 1996-tól folyamatosan folynak a felújítások. A "Fenntartható Emberi Fejlődés és Integrált Megőrzés Programja" keretében egy közösen finanszírozott kétéves nemzetközi program számos mikroprojektet indított el a víz- és szennyvízelvezetés, a turizmusfejlesztés és az örökség helyreállítása területén. A 2000-es években újraalapított Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatósága már számos fejlesztést eszközölt, de továbbra is vannak megoldatlan feladatok, mint pl. a természetvédelmi munkák és a képzés összehangolása; az épületek összeomlásának megállítása; a vízellátási és szennyvízelvezetési problémák kezelése; vészhelyzeti cselekvési terv végrehajtása; felelős hatóság biztosítása; pufferzóna lehatárolása.

Forrás: Island of Mozambique - UNESCO World Heritage Centre

További képek és angol nyelvű információ a National Geographic oldaláról: Island of Mozambique UNESCO World Heritage Site (nationalgeographic.com)

Orlando Julius 1943-ban született a nigériai Ikolében, a mai Ekiti állam területén, még az angol gyarmatosítás idején. Zeneszeretetét családja mindig is támogatóan fogadta, az iskolában pedig a zenekar tagja volt. 1957-ben befejezte tanulmányait, és a nyugat-afrikai kulturális élet központjába, Ibadanba költözött. Nappal egy pékségben dolgozott, esténként zenekarokban játszott hagyományos hangszereken: dobon és furulyán.

Juliusnak nem volt lehetősége zeneiskolában tanulni, így mesterének Jazz Romerót választotta, akinél először takarító és karbantartó munkákat vállalt, hogy megismerkedhessen vele, míg végül Jazz Romero meghívta, hogy játsszon a zenekarában. Julius Orlando hangszere ekkor lett a szaxofon. 

Jazz Romero zenekara után Rex Williams highlife zenekarához csatlakozott, miközben folyamatosan fejlesztette magát zeneileg. 1960-ban Eddie Okonta hívta meg a bandájába, aki kora legnépszerűbb nigériai highlife zenésze volt, és akinek zenei társulata Louis Armstrong előzenekaraként is fellépett. Ekkor adta ki első önálló lemezét, melyben megtalálta saját hangját, és létrehozta a Modern Aces nevű zenekart, mely ötvözte az amerikai popot, az R & B-t és a soult a hagyományos afrikai zenével. a Modern Aces előadásain rendszeres vendég volt Fela Kuti, Nigéria leghíresebb zenésze.

A Modern Aces zenéje hamar népszerűvé vált Nigériában, 1965-től pedig egész Nyugat-Afrikában. 1966-ban megjelent albuma, a Super Afro Soul tette nemzetközileg is elismert zenésszé, aki nagy hatást gyakorolt az amerikai zenére is.

A nigériai polgárháború után, az 1970-es évek utazni kezdett. Európába, majd az Egyesült Államokba ment, ahol Hugh Masekelával alapított zenekart, és a legnevesebb amerikai zenészekkel lépett színpadra. A hetvenes évek végén anyagi ügyeken összeveszett Masekelával, és Los Angelesbe, ahol színészként is dolgozott. 1979-ben adta ki egyik leghíresebb slágerét, a Disco Hi-Life-ot, amelyet John Doran a "bágyadt diszkó és a szerotoninnal elárasztott magas élet kiválóan kiegyensúlyozott hibridjének" nevezett.

Los Angelesben a színészkedés mellett, tehát továbbra is zenélt, sőt zeneoktatással is foglalkozott, míg végül 1984-ben visszatért Nigériába. Hazájában megalakított egy 18 fős all stars együttest, mellyel elkészítette Dance Afro-Beat című albumát.

Orlando Julius népszerűsége a 2000-es években újraéledt, amikor a Strut újra kiadta a Super Afro Soul albumot, majd Voodoo Funk néven az 1972-es Orlando Julius és Afro Sounders albumot. 2014-ben Londonba utazott, ahol együttműködést kötött a The Heliocentrics nevű zenekarral, akikkel közösen kiadott albuma, a Jaiyede Afro a 13. helyen állt a Billboard World Albums listáján.

Nemzetközi szervezetek évtizedek óta kongatják a vészharangot világszerte a gyerekek kizsákmányolása és a gyerekmunka miatt - egyebek közt a világ egyik legszegényebb országának számító Kongói Demokratikus Köztársaság kapcsán is.

Ha csupán az ásványkincsein múlna, a kelet-afrikai ország jóléti államnak számítana: Kongóban bőven van gyémánt, arany, volfrám, kassziterit és ón, valamint uránium. Innen származott az az uránium is, amelyet a Hirosimára és a Nagaszakira ledobott atombombák előállításához felhasználtak.

Mindenekelőtt azonban Kongóban bányásszák a világ kobaltkészletének több mint 70 százalékát, azt az ásványi anyagot, amely nélkülözhetetlen a számítógépek, telefonok és az elektromos autók akkumulátorainak előállításához.

Ám míg a kobalt neve nyugaton szinte eggyé vált a technológiai fejlődéssel, addig Kongóban a modern rabszolgaság szinonimája is lehetne. A bányák üzemeltetői előszeretettel dolgoztatnak gyerekeket, akik gyakran a családok egyetlen kenyérkeresőinek számítanak, és jóllehet kiszolgáltatott helyzetükre a többi közt az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) is többször felhívta a figyelmet, az elmúlt évtizedekben nem sok változás történt e téren.
A bányákban uralkodó munkakörülmények többnyire életveszélyesek, a szemfüles hírolvasó közel havi rendszerességgel találkozhat kongói bányaszerencsétlenségről szóló tudósítással, és ezek csak azok, amelyek kikerülnek a világsajtóba. A balesetek nagy részéről nem tud a világ.

A bányászat ellenőrzését és etikussá tételét nem könnyítik meg a belpolitikai problémák sem: az ország 1960-ban vált függetlenné Belgiumtól, és azóta több puccsot is hajtottak végre a területén, az Economist Intelligence Unit nevű, londoni székhelyű elemzőközpont demokráciaindexének 2011-es, 167 országot vizsgáló listáján pedig a 157. helyen szerepelt. Kongóban ezenkívül gyakoriak az etnikai indíttatású mészárlások is, a milíciák számára pedig kulcsfontosságú a bányákban gazdag térségek megszerzése, mert többségük a fegyvereket is az itt bányászott nyersanyag eladásából szerzi be.

Mindezek következtében a kobaltbányászat mára komoly emberi jogi problémává nőtte ki magát.
Sok más szervezet mellett az Amnesty International is több jelentést közölt a kongói bányákban dolgozó gyerekekről, egy néhány éve közzétett publikációjuk szerint sokan közülük már 7 éves koruktól munkára kényszerülnek, a lányok pedig gyakran válnak szexuális zaklatás áldozatává. A szervezet szerint a munkások nem kapnak semmiféle védőöltözetet, kesztyűt és maszkot sem, amely megvédené őket az ásványi anyagokkal történő érintkezés miatt fenyegető tüdő- és bőrbetegségektől.

Jóllehet a kampányoknak és a növekvő sajtónyilvánosságnak köszönhetően a nagy gyártók sorra jelentik be, hogy igyekeznek csak ellenőrzött forrásból kobaltot vásárolni, a kisipari kobaltbányászatot célzó kezdeményezéshez pedig olyan óriások csatlakoztak, mint a Tesla, sok elemző szkeptikus a fogadkozásokkal kapcsolatban.

A Világgazdasági Fórum becslései szerint az elektromos autók iránti megnövekedett kereslet nyomán a világ kobaltigénye 2030-ra akár a négyszeresére is nőhet.

Néhány gyártó igyekszik alternatív forrást találni a kobalt helyett, ám szakértők szerint ez jelenleg szinte lehetetlen. A Verisk Maplecroft brit kockázatelemző cég egyik munkatársa, Indigo Ellis a Financial Times-nak adott 2019-es interjújában szintén úgy vélte, egyelőre nincs alternatívája a Kongóban bányászott kobaltnak, így a világ egyetlen lehetősége e bányászat teljesen etikussá tétele és a gyerekek jogainak védelme.

forrás: ABC.net, Reliefweb, DW, Amnesty International, Financial Times

Stella Nyanzi ugandai feminista és politikai aktivista Kenyában folyamodott menedékjogért három gyermekével együtt. Nyanzi, aki egy évvel ezelőtt börtönben ült, mert olyan verset írt, amelyben az ugandai elnök születésének és édesanyja hüvelyének egyértelmű leírását használta kormányzása bírálatára, azt állítja, hogy párját elrabolták és megkínozták a múlt havi választások után. 

"Azért menekültem, hogy visszaszerezzem a hangomat. Azért menekültem, hogy visszaszerezzem az elmém. Menekültem, hogy visszaszerezzem a szabadságomat" - mondta Nyanzi csütörtökön egy telefonos interjúban a CNN-nek, kifejtve, hogy leginkább a hozzá közeli emberek elrablása indította őt menekülésre.

A rendőrség letartóztatja Stella Nyanzi, miután tiltakozást szervezett a kormányzati élelmezési támogatásokért az országos Covid-19 zárlat idején, Kampala, 2020. május 18.

Az ugandai aktivista először 2017-ben volt bebörtönözve egy hónapig, miután közzétett egy Facebook-verset, amelyben bírálta Uganda first lady-jét, Janet Museveni-t, amiért nem teljesítette azt az ígéretét, hogy egészségügyi betéteket biztosít az iskolás lányoknak. Második alkalommal közel 16 hónapot töltött börtönben, ahol elmondása szerint az őrök fizikailag bántalmazták és magánzárkába tették.

Annak ellenére, hogy ellentmondásos figura volt, Nyanzi nagy népszerűségre tett szert aktivizmusa miatt, és a Kampala Woman képviselőjelöltjeként került a Demokratikus Változás Fórumába, az egyik legnagyobb ellenzéki pártba. Hányattatásai ellenére Nyanzi végül elindult a januári parlamenti választásokon, amelyet több erőszakos, halállal végződő tüntetés előzött meg. Legalább 50 ember vesztette életét például a novemberi tüntetéseken, melyek azután kezdődtek, hogy őrizetbe vették Yoweri Museveni elnök fő ellenfelét, az énekesből lett politikust, Bobi Wine-t - írja a Human Rights Watch.

Museveni-t 35 évnyi uralom utána a hatodik ciklusra is megválasztották a választások alatt az egész országra kiterjedő internetleállás és a fővárosban, Kampalában zajló súlyos biztonsági jelenlét közepette, amely megakadályozhatta a tömeges tüntetéseket a választási héten. Bobi Wine, valódi nevén: Robert Kyagulanyi, elutasította a választásokat, és felszólította az országot, hogy szintén kérdőjelezzék meg a választás eredményét. Nyanzi sem kapott mandátumot, ráadásul egy héttel a szavazás után élettársát, David Musirit - a Bobi Wine Nemzeti Egység Platformjának tagját - elrabolták az autójából testvérével együtt - Nyanzi állítása szerint. "David-et egy magán szalonkocsi csomagtartójába túrták, és elhajtották egy jelöletlen létesítménybe, ahol kihallgatása alatt megkínozták." - mondta Nyanzi.

(Egyelőre a CNN sem tudott pontos és bizonyítható információt szerezni az esetről, továbbá az ugandai rendőrség sem szolgált további információkkal a CNN számára.)

Stella Nyanzi (balra) támogatójával a választások előtt, Kampala, 2020. október 28.

A Human Rights Watch több erőszakos esetről, illetve emberi jogok megsértésről számolt be a választásokkal kapcsolatban. "A visszaélések magukban foglalták a biztonsági erők által elkövetett gyilkosságokat, az ellenzéki támogatók és újságírók letartóztatását és megverését, az ellenzéki gyűlések megzavarását és az internet leállítását" - mondta a nemzetközi emberi jogi civil szervezet januári nyilatkozatában.

Az ugandai belügyminiszter, Jeje Odongo tábornok a parlamentnek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy 44 embert tartóztattak le és 31 ember tűnt el. Négy embert, akit megtaláltak, azóta letartóztattak a terrorizmus elősegítése miatt, míg hét embert letartóztattak és óvadék ellenében szabadon engedtek, bár ebben az esetben a vádakat nem említette. "Megpróbáltam naprakész tájékoztatást adni az állítólagos emberrablásokkal kapcsolatos eseményekről. A vizsgálatok folyamatban vannak." - mondta Odongo. Hozzátette, hogy a hatóságok "kivizsgálják a jelentett események mindegyikét". Musiri elrablására azonban nem tért ki.

Nyanzi busszal lépte át a kenyai határt Wasswával, az egyik 13 éves ikerfiával. A többi gyermeke, Kato (13) és Baraka (16) egy héttel korábban Nyanzi nővérével távoztak. Kenyában mindannyiuknak felajánlották a menedékkérőknek szóló igazolványokat, miközben a kenyai hatóságok mérlegelik a menekültstátusz iránti igényüket - mondta Nyanzi.

Forrás: https://edition.cnn.com/2021/02/08/africa/uganda-stella-nyanzi-flees-kenya-intl/index.html

A rooibos tea az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbb Magyarországon is, hiszen számos gyógyhatásának, koffeinmentes főzetének és jellegzetes aromás édes ízének köszönhetően gyermekek és a koffeintartalmú italokat nem fogyasztó felnőttek is ihatják. Bár vörös tea néven is ismertté vált hazánkban, a rooibos tea nem hagyományos tealevelekből készül, mint például a zöld, a fehér vagy a fekete tea, hanem egy dél-afrikai növény, a fokföldi rekettye hajtásaiból. A rooibos eredetileg a Fokvárostól északra fekvő Cederberg-hegységben őshonos, és a próbálkozások ellenére még mindig csak szülőföldjén, Dél-Afrikában, a Suid Bokkeveld régióban termeszthető.

A vörös fokföldi rekettye avagy rooibos (Aspalathus linearis) neve afrikaans nyelven "vörös bokrot" jelent, a zsenge hajtásaiból készülő főzetet a dél-afrikai lakosság évszázadok óta issza kedvező élettani hatásai és finom íze miatt.

A rooibos a vadonban egy 1-1,5 méter magasságig megnövő cserje, míg termesztésben 50-60 centiméter nagyságúra vágják vissza. A növény fejlődéséhez melegre és sok vízre van szükség. Levelei szerteágazó, hosszú, hajlékony ágakon találhatóak, tűszerűek, hosszuk 1-5 cm között változik, 1 mm vastagok és enyhén szőrösek. A fokföldi rekettye októberben virágzik, pillangó formájú, sárga virágai rövid nyélen ülnek. A termése vastag héjú, sárgásbarna színű, kemény magva van.

A rooibos tea alapanyagát először 1-1,5 évesen szedik le a növényről. Zsenge hajtásait a nyári hónapokban szüretelik. Mind a szüretelés, mind a feldolgozás kézzel történik. A tea alapanyagát a hagyományos feldolgozás szerint zúzzák, aprítják, majd halmokba rakva fermentálják, ekkor nyeri el jellegzetes vörös színét és édes ízvilágát. Fermentáció nélkül a teának zöld színe és szénára emlékeztető illata lenne - így is fogyasztható, és több hasznos anyag is található benne, mint az erjesztés után. A következő lépésben a teát gőzzel sterilizálják. A szárítást követően átrostálják, majd a tea csomagolásra kész.

A levelek mellett a növény más részei is hasznosíthatóak. Európába 95%-ban ömlesztett minőségű vörös tea érkezik, míg Dél-Afrikában külön kategóriába sorolják a rooibos teát minőségük, termesztési körülményeik, ízviláguk szerint. Jelenleg az európai piacon található rooibos elsősorban ízesített formában kapható, hiszen kiváló alap teakeverékek előállításához, de a hosszabbra vágott, szelektált rooibosnak számos fajtája megkülönböztethető.

Az afrikai népek - elsősorban a dél-afrikai khoiszánok - már évszázadok óta fogyasztják ezt a csodálatos teát, ismerve annak remek gyógyhatásait. Azonban a törzsi hagyományok folyamatos eltűnése miatt a rooibos teáról szerzett ismeretek csaknem velük együtt tűntek el.

1772-ben egy svéd botanikus, Carl Humberg újra felfedezte a növényt és a belőle készíthető teát. Ennek köszönhetően indult meg népszerűsége, így az 1700-as évektől történtek az első írásos feljegyzések európai használatáról, de évszázadok óta jelen van az európai orvoslásban is. Egy évszázaddal később Benjamin Ginsberg orosz bevándorló felismerte marketingpotenciálját, és 1904-ben a tea gyógynövényes helyettesítőjeként kezdte kínálni "hegyi tea" néven.

A második világháború során rendkívül nehéz volt Ázsiából importálni a hagyományos zöld és fekete tealeveleket, így a rooibos tea megfelelő alternatívának bizonyult - mind Dél-Afrikában, mind Európában - kellemes íze és remek gyógyhatásai miatt is egyaránt. A magok nehéz elérhetősége és a szállítás költségei azonban Európában viszonylag magas árat szabtak a különleges vörös teának. Mindaddig, míg 1968-ban egy dél-afrikai asszony, Annique Theron könyvet nem írt a rooibos teákról, amelyben a növény kedvező egészségügyi hatásairól is írt. A könyv megjelenése után több száz tanulmány született, amelyek egyre több kedvező egészségügyi potenciált mutattak ki a teában, valamint felfedezték a teák magas antioxidáns szintjét. Ez az új orvosi megközelítés a rooibos tea robbanásszerű népszerűségéhez vezetett.

Mára a legnagyobb rooibos tea fogyasztók Németország, Hollandia, Japán és Amerika. Európa egyéb részein mindössze néhány évtizede terjedt el fogyasztása.

2019-ben a khoiszán nép a rooibos farmok kialakulása után részt kért a teaüzletből, és beperelte az őket kizsákmányoló teatermesztőket. A bíróság 1,5 %-os kereskedelmi adót vetett így ki a rooibos-termesztőkre, mely kb. évi 650000 dollárnyi bevételt jelent a helyi lakosságnak.

A rooibos tea ásványi anyagokban (kalcium, mangán, fluor, cink, magnézium, réz) gazdag, cserzőanyag-tartalma alacsony, számos antioxidánst, enzimeket és vitaminokat tartalmaz, amelyek többek között segítik a bőrünk fiatalságának megőrzését, gyulladáscsökkentő hatással bír - sok benne a polifenol, és segít megóvni a különböző betegségekkel szemben. Magas antioxidáns tartalma körülbelül 50%-al haladja meg a zöld teában található mennyiséget. Számos jótékony hatása közé sorolható, hogy segíti a szívműködést, erősíti a csontokat - mivel a rooibos teában olyan ásványi anyagok is találhatók, mint például a mangán, kalcium vagy a fluorid, javítja az emésztést, rendszeres fogyasztásával pedig csökkenthetjük a cukorbetegség kialakulásának esélyét, csökkenti a vérnyomást, és veseproblémával élők is fogyaszthatják, mert nincs benne oxálsav.

Források:

https://www.teame.hu/rooibos-tea-lenyugozo-gyogyhatasai

https://www.hazipatika.com/eletmod/orvosmeteorologia_humanmeteorologia/cikkek/a_rooibos_tea_hatasai/20171123131917?autorefreshed=1

https://exploresideways.com/blog/the-real-story-behind-rooibos-tea-and-its-connection-to-south-africa/

https://www.exoticteapot.co.uk/knowledge-centre/rooibos-tea-a-history

https://www.bbc.com/news/world-africa-50261517

https://www.bushmanskloof.co.za/blog/rooibos-the-wonder-plant

A közösségi média napjainkra lehetővé tette, hogy újjáéledjen a Korán recitálásának művészete Afrikában, ahol sokáig elsősorban a közel-keleti stílus dominált. Isma'il Kushkush beszámolója szerint a változás akkor történt meg, amikor megjelent egy különleges hang Szudánból.

Amikor Nourin Mohamed Siddig elmondta a Koránt, az emberek szerte a világon szomorúnak, mély érzésűnek vagy bluesosnak nevezték a hangnemét. Egyedülálló hangja miatt az iszlám világ egyik legnépszerűbb recitálójának számított. Ezért is történhetett meg, hogy amikor 2020. november 7-én, 38 éves korában meghalt egy autóbalesetben Szudánban, Pakisztántól az Egyesült Államokig gyászolták halálát.

Nem véletlenül vagy hanyagságból hasonlították hangját a blues-énekesekéhez. Sylviane Diouf történész szerint a rabszolgasorba vetett nyugat-afrikai muszlimok énekei, imádságai és Korán-recitálásai hasonló vonásokkal rendelkeztek, mint a Száhel-övezet egész területén élő muszlimoké. Ezek a rabszolgák hozzájárulhattak a "délvidék jellegzetes afro-amerikai zenéjének alakulásához, amely először énekléssé, majd a blues zenévé fejlődött".

A hagyomány szerint a Koránt, az iszlám szent könyvét általában énekelve idézik Mohamed próféta tanításai alapján, aki szerint az embereknek „a hangukkal kell szépíteniük a Koránt”. A Korán-szavaló, -recitáló versenyeken a szent könyv "éneklésének" sokféle megközelítése megjelenik. Ezek tónusukban és tagolásukban eltérhetnek a földrajzi, a kulturális és a történeti szempontból is sokszínű, hatalmas iszlám világban, melynek központja a Közel-Kelet.

Siddig különleges recitáló stílusa és idő előtti halála nagyobb figyelmet fordított a hagyományos afrikai stílus felé. A szudáni Korán-recitáló az 1990-es évek közepén a fővárostól, Kartúmtól nyugatra, al-Farajab faluban, egy hagyományos Korán-iskolában tanult. Amikor később Khartoumba költözött, a város számos mecsetében vezetett imákat, és mindannyiszor felhívta magára az emberek figyelmét. Hírneve akkor terjedt el a leginkább, amikor a róla szóló videókat feltöltötték a YouTube-ra.

Míg a Közép-Keleten népszerűek a hétfokú, heptatonikus skálát tükröző hangok, Siddig stílusa azt az ötfokú vagy pentaton skálát tükrözi, amely a Száhel-övezetben és Afrika szarvának muszlim többségű régióiban jellemző. Ez a hangnem jellemzi a szudáni dobeit népzenei műfaját is.

"A levantei régióban ugyanúgy az általuk ismert dallamok szerint éneklik a Koránt, mint Egyiptomban, a Hijazban, Észak-Afrikában, vagy más helyeken." - állítja más zenetudósokkal együtt Michael Frishkoph, a kanadai Alberta Egyetem zeneprofesszora. "Általánosságban elmondható, hogy Egyiptomban nem találni pentaton vagy hexaton (hatjegyű) éneklést, míg Nigerben, Szudánban, Ghánában és Gambiában sokkal jellemzőbb." (Természetesen nem csak és kizárólag ezek a változatok fordulnak elő.)

Omar Jabbie imám a Washington állambeli Olympiában él, és a szaúd-arábiai Medinában, a rangos Iszlám Egyetemen végezte tanulmányait. Sierra Leonéban született, és először Szenegálban és Gambiában tanult Koránt olvasni és recitálni. Elmondása szerint az elmúlt évtizedekben a közel-keleti Korán-szavalás stílusai kezdtek eluralkodni Afrikában és a világ számos régiójában, különösen a városokban, ahol a Korán hallgatható felületeken: bakelitlemezeken, rövidhullámú rádióadásokon, hangkazettákon, majd CD-ken keresztül jutott el a tanulókhoz. Ezeket a felvételeket nagyrészt Egyiptomból és Szaúd-Arábiából származó szervezetek készítették, terjesztették vagy értékesítették. Az egyiptomi Al-Azhar Egyetemről és a medinai Iszlám Egyetemről visszatérő hallgatók, valamint az Öböl által finanszírozott jótékonysági szervezetek hatása szintén hozzájárult ezeknek a közel-keleti stílusoknak az elterjesztéséhez és népszerűsítéséhez sok szavaló között világszerte, beleértve a Szaharától délre fekvő afrikai országokat is, némelyikük még kiváló eredményeket is ért el eszerint a stílus szerint.

Mindez azonban kétségtelenül a helyi hagyományok rovására ment. Érdekes módon egy újabb technikai megújulás, az internet és különösen a közösségi média újból felhívta a figyelmet, főleg egy fiatalabb generáció részéről, a hagyományos hangokra.

Ahmad Abdelgader amatőr videós 2017 óta rögzíti Jabbie imám recitálását YouTube-csatornáján. "A legnépszerűbb videofelvétel az afrikai stílusú könyörgés [du'a] több mint kétmillió megtekintéssel" - mondta. "A legtöbb ember Franciaországból nézte, ahol sok nyugat-afrikai muszlim él, őket követte az Egyesült Államok." Ezek az online felvételek felhívják a figyelmet a Korán olvasatainak, recitálásának különböző iskoláira is. Bár ezek közül jelenleg a legnépszerűbb, legelterjedtebb a hafsz, Afrikában más iskolák is megjelennek, mint pl. Siddig esetében alkalmanként az al-duri.

Fontos, hogy a Korán tartalmában és betűiben ezekben az olvasatokban a lényeget tekintve egyetértés van, a különböző szavalási stílusok univerzális üzenetet jelentenek, amelyet "a helyi hangzás és a globális szemantika gyönyörű kombinációja" fejez ki.

Források:

https://www.bbc.com/news/amp/world-africa-55935509?__twitter_impression=true&fbclid=IwAR3CQ1LQAhV-U3-LsQq78El_Ndr_X7uqbpzPbiePY_1pxp63XgHYqP21-ug

https://alkhaleejtoday.co/international/5300992/The-death-of-the-Sudanese-reciter-Sheikh-Noreen-Muhammad-Siddiq-%E2%80%93.html

https://www.bbc.com/hausa/labarai-54854952.amp

https://www.aljazeera.net/news/miscellaneous/2020/11/7/%D9%88%D9%81%D8%A7%D8%A9-%D8%A7%D9%84%D9%85%D9%82%D8%B1%D8%A6-%D8%A7%D9%84%D8%B3%D9%88%D8%AF%D8%A7%D9%86%D9%8A-%D8%A7%D9%84%D8%B4%D9%8A%D8%AE-%D9%86%D9%88%D8%B1%D9%8A%D9%86-%D9%883-%D9%85%D9%86

A szubszaharai Afrikában mérsékelt, de pozitív, 2,7% -os növekedés várható az idén, ez végre fellendülésnek számít 2020-hoz képest, amikor a térségben a gazdasági tevékenységek a becslések szerint 3,7%-kal estek vissza - az elmúlt 25 év első recessziójaként. Mégis 2021 valószínűleg ugyanolyan nehéz lesz az afrikai gazdaságok számára, mint 2020. Tavaly az egy főre jutó jövedelem 6,1%-kal csökkent a régióban, ez a „legmélyebb pont a jelentések szerint” - írja a Világbank. Ebben az évben azonban még várhatóan további 0,2%-os csökkenés következik be.

Sok megfigyelőhöz hasonlóan a Világbank is aggódik amiatt, hogy hiábavalóak voltak az afrikai kormányok korai erőfeszítései, hogy elzárják országaikat és gazdaságaikat a Covid-19 elől, a járványt nem lehetett megfékezni. Számos ország éli át most a második hullámot, amely súlyosabb, mint az első. Ezek a tartós járványok és az általuk okozott bizonytalanság idén is gátolni fogják a gazdasági növekedést, és mintegy egy évtizeddel visszavetik az életszínvonalat.

Az afrikai gazdaságok küzdelmeinek számos oka közül az egyik az volt, hogy eddig soha nem látott tőkekiáramlásra volt szükségük a gazdasági lezárások kezeléséhez, akár közvetlen külföldi befektetésekként is, ám ezek eltűntek. 2020-ban az Afrikába irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetések 30-40%-kal csökkentek, az átutalások pedig 9%-kal estek vissza, kevés mozgásteret engedve az afrikai pénzügyminisztereknek.

Valószínű, hogy annak ellenére, hogy az adósságszint emelkedésével kapcsolatosan folyamatosak az aggodalmak, a régió államadóssága további 8 százalékponttal a GDP 70%-ára ugrik - mondja az IMF. Most attól tartanak, hogy a növekvő kamatfizetési kötelezettségek miatt egyes országok fel fogják áldozni fejlesztési céljaikat olyan létfontosságú területeken, mint például az egészségügy és az oktatás.

Emellett pozitívum az a tény, hogy az export növekedése várhatóan felgyorsul ebben az évben a nagy kereskedelmi partnerek, mint például az Egyesült Államok és Kína gazdasági tevékenységének fellendülésével összhangban. De ez a növekedés sem lesz különösen erős az olajtermelők és más kitermelésre támaszkodó gazdaságok számára.

A régió legnagyobb gazdaságainak, Nigériának és Dél-Afrikának nagyobb esélyei vannak a kilábalásra, ami lefelé súlyozza a szubszaharai Afrika átlagos növekedési ütemét. De a diverzifikáltabb gazdaságok, köztük Kenya, Elefántcsontpart és Tanzánia szintén könnyebben helyreállhatnak, mindent figyelembe véve. Általában a gazdasági fellendülés várhatóan kissé erősebb lesz a mezőgazdasági áruk exportőrei között - átlagosan 4,5% 2021-22-ben.

Az FDI szerint előrejelzett 2021-es növekedés a következő: Kenya 6,9%, Botswana és Ruanda 5,7%, Elefántcsontpart, Zöld-foki Köztársaság, Guinea és Tanzánia 5,5%, Mauritius 5,3%, Dél-Afrika 3,3% és Nigéria 1,1%.

Forrás: https://qz.com/emails/africa-weekly-brief/1966762/

Megindult a COVID-19 elleni oltási kampány szombaton Algériában. Az oltássorozat egy szimbolikus jelenettel indult, amikor az orosz Sputnik V oltóanyag első adagját megkapta egy 65 éves nyugdíjas asszony, aki a fővárostól, Algírtól mintegy 40 kilométerre délnyugatra fekvő Bilda városában él. Bilda városa azért is jelentős a koronavírusjárvány szempontjából, mert 2020 márciusában itt állapították meg az első koronavírus fertőzést Algériában.

Algéria pénteken kapta meg az első koronavírus-vakcinaszállítmányt az Algírtól nyugatra található Boufarik katonai repülőtéren. A hatóságok nem jelezték, hogy pontosan hány adag érkezett, bár a kormány kijelentette, hogy megrendelte az első 500 000 adagos szállítmányt, és tárgyal az AstraZeneca oltás beszerzéséről is.

Dr. Omran Fatma Zahra, az Ouled Yaich egészségügyi osztály közösségi orvoslásának osztályvezetője elégedetten számolt be az esemény lezajlásáról.

"Aggódtunk, hogy vajon hány ember fog eljönni, de végül sokan voltak. Éppen húsz, krónikus betegségben szenvedő embert oltottunk be, akiket megfigyelés alatt tartanak. Tehát minden nagyon jól megy."

Algériában január végéig 2891-en haltak meg COVID-19 fertőzésben, és több mint 107 000 esetet regisztráltak. Az első nagy hullám júniusban (a csúcsponton napi 675 új fertőzöttel), a második novemberben érte el az országot (a csúcsponton napi 1133 új fertőzöttel). 2021-ben átlagosan napi 2-300 között mozog az új fertőzöttek száma. (Algéria népessége több mint 43 millió fő.)

Forrás: https://www.africanews.com/2021/01/30/algeria-s-covid-19-vaccination-campaign-kicks-off-with-sputnik-v/

Bár alig tíz évvel ezelőtt Afrika technológiai ipara még meglehetősen alacsony szinten volt, a mobiltelefonos technológia fejlődésének és a jobb internetes kapcsolatnak köszönhetően a kontinens technológiai ipara átalakult, és számos olyan fejlesztő jelent meg a piacon, akik a technológiát a mindennapi problémák megoldására használják.

Az 1,3 milliárd afrikai közül 477 millió mobilelőfizető van, a mobilipar pedig összesen 155 milliárd dollárral járult hozzá a kontinens GDP-jéhez 2019-ben - derül ki a Global Systems for Mobile Communications (GSMA) adataiból.

Afrika legnépesebb országa, Nigéria, 90 technológiai központtal rendelkezik - ebben is az élen jár a kontinens országai között. 2019-ben egy jelentés szerint az ilyen kezdő vállalkozások Nigériában csaknem 400 millió dollárt gyűjtöttek, ami több mint kétszerese az előző évinek. Az elmúlt években a nyugat-afrikai nemzet a kontinens legnagyobb startup-vállalkozásainak inkubátora lett - ideértve a Jumia online piacteret és az Andela talent network-öt. Az elmúlt tíz év eredménye egy olyan technológiai vállalkozó generáció megszületése lett, amelynek startupjai és innovációi hozzájárulnak az emberek életének javításához Nigériában és azon kívül is.

A CNN három startup-alapítóval beszélt, hogy bemutassák, hogyan alakítja át az új generáció az ország technológiai ökoszisztémáját.

1.) Az innováció úttörője, Bosun Tijani, a Co-Creation Hub alapítója és vezérigazgatója

A Co-Creation Hub (CcHUB) Afrika egyik legnagyobb technológiai tehetséggondozó hálózata, amely Nigériában, Kenyában és Ruandában is képviselteti magát. Bosun Tijani, az innovációs központ alapítója azért indította el a CcHUB-ot, hogy teret adjon az afrikaiak számára az életet megváltoztató technológiai fejlesztésekhez. A hálózat 2010-es létrehozása óta találkozási pontként szolgál a fejlesztők és a vállalkozók számára, hogy megosszák egymással terveiket és megvalósítsák ötleteiket, különösen Lagoszban, Nigéria kereskedelmi központjában.

"A tudomány és a technológia Afrika-szerte előidézheti a fejlődést... annyi tehetséges ember van ezen a kontinensen, hogy csak fel kellett építenünk egy platformot, amely lehetővé teszi számukra az alkotást" - mondta Tijani.

2016-tól kezdve pl. a CcHUB egy nigériai egészségügyi logisztikai vállalatnak, a Lifebank alapítójának nyújtott segítséget 18 hónapos inkubációs programjával, melynek révén a hub helyszínt biztosított a munkához, illetve szakértői tanácsokat adott arról, hogyan építsék be a technológiát az üzletbe, és hogyan oldják meg a finanszírozás kérdését.

Tijani projektje azonban nem csak a technológiai szakemberek támogatásáról szól. Nemrégiben indította el a STEM Cafe nevű oktatási központot Lagoszban, ahol a gyerekek nagy ötleteket álmodhatnak meg a tudomány (Science), a technológia (Technology), a mérnöki tudomány (Engineering) és a matematika (Math) (STEM) révén. A gyerekek nem-lineáris rendszert követő gyakorlati és informális foglalkozásokon vesznek részt, melynek része pl. a kódolás, a számítógépes játék és prototípus-készítés 3D nyomtatókkal. Tijani a leghatékonyabb módszerekkel igyekszik a gyerekeket kreativitásra és innovációra ösztönzi.

2.) A megtakarítások úttörője, Odunayo Eweniyi, a PiggyVest társalapítója

A technológiai startupok élén világszerte kevés női vezető van, 2016-os adatok szerint Afrikában ez mindössze 9%-ot jelent. Annak ellenére, hogy Eweniyi nőként folyamatosan mikroagressziót él meg a férfiak által uralt térben, a munkájára összpontosít - megtanítja a fiatalokat a pénzük értékére azáltal, hogy segíti őket a megtakarításban.

A PiggyVest ugyanis egy automatizált megtakarítási és befektetési platform, amely hozzásegíti a nigériaiakat napi, heti vagy havi kis összegek félretételéhez.

"Olyan embereket célzunk meg, akik rendelkeznek okostelefonnal és bankszámlával is. Platformunk ideális felhasználói a fiatal felnőttek, középszintű szakemberek lennének, akik nem keresnek se túl sokat, se túl keveset" - magyarázta Eweniyi.

A platform úgy működik, mint egy malacpersely, de számos pénzügyi szolgáltatást kínál, beleértve a befektetési lehetőségeket is. Eweniyi szerint a vállalatnak ma már több mint kétmillió regisztrált felhasználója van. 

A kezdeményezés létrehozásában fontos szerepe volt egy 2016-os tweet-bejegyzésnek, melyben egy nő megosztotta, hogy mindössze 1000 nairát (2.62 USD-t) spórolt meg egy fadobozban egy év alatt. Amikor a PiggyVest társalapítója, Joshua Chibueze felfedezte a bejegyzést, Eweniyivel együtt már aznap este előállították termékük prototípusát. Eweniyi szerint négy évvel az eredeti prototípus létrehozása után a PiggyVest már több mint 250 millió dollár megtakarításban segítette a felhasználóit.

3.) Az egészségügyi csodagyerek, Chika Madubuko, a Greymate Care társalapítója és vezérigazgatója

Egy másik ágazat a nigériai startup szektorban az egészségügy műszaki fejlesztése. 2016-ban Chika Madubuko elindította egészségügyi technológiai vállalatát, a Greymate Care-t, miután egy családtagja megbetegedett. A társaság célja, hogy igény szerint ellássa a kiszolgáltatott betegeket.

"A Greymate Care személyes fájdalomból született. Amikor a nagymamám beteg volt, és segítséget kellett keresnünk a gondozásához, ami sok nehézséget okozott a családom számára, különösen édesanyámnak és nővéremnek, akik a saját életük hétköznapjainak nehézségei mellett igyekeztek a nagymamámnak segíteni, és gondozót keresni." - meséli Madubuko.

A Greymate Care ma már több mint 1000 gondozót foglalkoztat és irányít, akik mind részesültek élelmiszer-higiéniai, alapellátási, az egészségbiztonsági képzésekben, valamint tapasztalatot szereztek a sürgősségi elsősegélynyújtás terén is. A Greymate Care olyan online platformként működik, ahol az ellátásra szoruló betegek kiválaszthatják az igényelt szolgáltatások típusát, és így összekapcsolhatják őket a megfelelő gondozókkal.

Madubuko számára a Greymate Care létrehozása több szempontból is személyes tapasztalatokon alapul. Amíg Angliában az egyetemen tanult, egy kórházba jelentkezett önkéntes gondozóként. "Megtanultam, hogyan legyek elkötelezett és nagyon hatékony gondozó" - mondta. "És ma azt mondom az embereknek, hogy ezért lettem én a legjobb ember a Greymate Care vezetésére, hiszen egyszerre voltam ott a kínálati oldalon, mint gondozó, és a keresleti oldalon, amikor ápolásra volt szüksége a családomnak."

Forrás: https://edition.cnn.com/2021/01/08/africa/nigeria-techpreneurs-african-startups-spc-intl/index.html