A cibetmacskafélék (Viverridae) családjába tartozó afrikai cibetmacska a szubszaharai Afrika minden országában megtalálható, elsősorban folyók közelében, ritka esetben a szárazabb területeken is. A macskára nem igazán emlékeztető ragadozó állat inkább egy mosómedvére hasonlít, jellegzetes testtartása, nagyra nőtt hátsó testtájéka, alacsonyan tartott feje, valamint rövid sörénye, mely a hátára is átnyúlik, könnyen felismerhetővé teszi.
Jellemzően éjszakai életmódot folytat, alkonyattól éjfélig aktív, napközben a sűrű fűben, bozótosban alszik. Alapvetően magányosan éldegélő állat, de a kommunikációra számos vizuális, szag- és hangeszköze van. Területét lekuporodva, a végbélnyílása alatti miriggyel jelöli meg. Ürülékét külön kupacokba gyűjti, melyek szintén tartalmaznak szagmirigy-váladékot. Ez a váladék azonban sokáig kegyetlen körülmények közötti fogságra ítélte ezt a fajt, hiszen mirigyváladéka, a „civet” (civeton) megfelelő hígításban parfümalapanyag volt Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, mely fontos szerepet játszott a gazdaságban. Mivel a cibetmacskát amúgy is az ember ellenségének tekintették a gazdaságokban jellemző fosztogatásai miatt, és semmilyen természetvédelmi törvény nem védi - húsát is fogyasztják, az afrikai cibetmacskák számos példánya élt sanyarú körülmények között az évszázadok során. A fogságban okozott stressz miatt mindössze három hétig maradnak életben. Napjainkban Etiópiában keltett nagy visszhangot az állatvédők tevékenységének köszönhetően a cibetmacskák fogva tartása.
Az afrikai cibetmacskát sokszor összekeverik dél-kelet-ázsiai rokonával, aki ha kávébabbal találkozik, jó étvággyal fogyasztja az érett, piros szemeket. A szervezete viszont csak a kávébab héját képes megemészteni, ezért a termés többi része szinte károsodás nélkül áthalad az állat emésztőrendszerén. Az emésztés során a kávé elveszíti fehérjetartalmának jó részét, ami egyébként a kávé kesernyés ízéért felelős. Végül kiüríti magából, és a végeredmény a világ legdrágább kávéja, a Kopi Luwak lesz. A cibetmacskák kávéfogyasztási szokásait Etiópiában is megfigyelték, 2000-ben jelentek meg az első tanulmányok, melyek az afrikai és a dél-kelet-ázsiai kávékülönlegességet hasonlították össze. Az afrikai cibetkávé és a Kopi Luwak között számos eltérés volt tapasztalható a kávéfaj és az állatfaj különbségéből adódóan.
