2000 óta a kesudió termesztése négyszeresére nőtt nem csak Ghánában, de az egész kontinensen. Ghána az elmúlt évtizedben elsősorban export céljából növelte a kesudió-termelést Kelet-Bono, Bono és Ahafo régiókban. A növekedés eredményeként Ghána az egyik legnagyobb kesudió-termelővé vált Afrikában, és jelenleg a termesztett nyers kesudió több mint 98%-át Indiába és Vietnámba exportálja.
Szakértők szerint globális szinten a kesudió iránti kereslet évente mintegy hét százalékkal nőtt, ennek alapján a kesudió 2021-re várhatóan a globális diópiac 29%-át fogja kitenni. A Ghanaian Times szerint azonban a 2020-as idényben nézeteltérés támadt a gazdák és a vevők között a dió árát illetően, ugyanis míg a gazdák 800 ghánai cediért akarják értékesíteni a kesudió tonnáját, a felvásárlók továbbra is ragaszkodnak a 700 cedis árhoz tonnánként.
A Ghánai Nemzeti Kesudió-termelők Szövetségének elnöke, Nana Adu Boaponsem XI, azt állítja, hogy a felvásárlók túl sokáig "rövidítették meg" a gazdákat az alacsony árakkal, ezért született döntés a tisztességes ár mellett a jelenlegi szezonban. Mindez elsősorban az ágazatban levő szabályok hiánya miatt következhetett be, melyet 2020-ra sikerült orvosolni. Az elnök szerint mivel a kesudió-termelés potenciálisan jelentős devizakereskedelmi ágazattá válhat az ország számára, ezért a kakaóhoz hasonlóan szabályozni kell a mezőgazdasági termelők javára, akik eddig hátrányos helyzetben voltak. A szövetség által indított politikai és tervezési kezdeményezések biztosíthatják, hogy Ghána társadalmilag és gazdasági szempontból is profitáljon a kesudió iránti növekvő globális igényből, valamint hogy az ország átfogó fejlődésének támogatása érdekében devizát szerezzen.
