Afrika harmadik leghosszabb folyója, a Niger, mely Guineából indulva vakmerően útnak indul a Szahara déli részére, átfolyik Malin és Nigeren, majd Benin és Nigéria határfolyójaként Nyugat-Afrika legnagyobb és leggazdagabb országán folyik át, hogy végül Nyugat-Afrika egyik konfliktuszónáját kialakítva az Atlanti-óceánba torkolljon kincseket rejtő deltájával. A kék színű Benue folyó ennek az óriási folyónak a mellékfolyója, 1400 km-t tesz meg Kameruntól Lokojáig, hogy a Niger vizét táplálja.
A két folyó találkozása igen látványos, hiszen a hosszú utat megtett Niger folyó barnás vize élesen elkülönül a Benue folyó kék vizétől. A hely sokszínű csodája és a két monumentális folyó egyesülés miatt lett a Nigéria területén található népek egy nemzetté való újjászületésének szimbóluma, melyet Kogi állam fővárosában, Lokojában található régészeti emlékeknek köszönhetően történeti hagyományként ápolnak.
A két folyó találkozásánál először 1830. október 25-én jutott át két európai, John és Richard Landers hajójával, miután a brit Afrika-kutató, Mungo Park feljegyzéseit követve be akarták fejezni a nagy vállalkozást, amit elődjük 1775-ben elkezdett. A területnek a britek az 1800-as évek közepétől tulajdonítottak igazán jelentőséget.
Kogi államban több nagyobb nép él, így az angol mellett négy afrikai nyelvet is használnak az itt élők: az ebira, igala, nupe és joruba nyelveket, melyek mellett a kisebb népcsoportok nyelvei háttérbe szorulnak. A 29 ezer km² területű államban 3 és fél millióan élnek. A környék egyik kiemelkedő látványossága a Patti-hegyen (patti = 'hegy' nupe nyelven) található rezidencia, ahol Nigéria északi protektorátusának első kormányzója, Frederick Lugard élt. A hegy tetejéről figyelve a két folyó találkozását száraz évszakokban aprócska szigetek tűnnek fel a területen, melyek a családok, barátok számára hangulatos piknikező helyként szolgálnak, majd az esős évszakban ismét alámerülnek.
