Az Angolától Szenegálig húzódó, közel 2,35 millió négyzetkilométeres Guineai-öböl a világ legveszélyesebb térsége a hajók számára: a Nemzetközi Tengerészeti Hivatal (IMB) adatai szerint a 2020-ban elkövetett 135 kalóztámadásból 130-at itt hajtottak végre.
A kalóztevékenység korábban sem volt ismeretlen Afrika partjainál, sokáig a kontinens keleti részén fekvő Szomália partjai voltak a kalóztámadások központjai, ám egy ideje – jórészt a megerősített parti őrség nyomán – a kalózkodás áttevődött Afrika nyugati partjaira.
A több mint 20 afrikai országot érintő, kulcsfontosságú hajózási útvonalnak számító Guineai-öböl a kontinens déli és nyugati részét összekötő fontos kereskedelmi útvonal, elsősorban az Angolában és Nigériában kitermelt nyersolaj szállítmányok haladnak itt át, de az európai hajózás szempontjából is stratégiai fontossággal bír.
A jól felfegyverzett kalózok korábban a gázt és olajat szállító tankerhajókra vadásztak, az olajárak zuhanását követően viszont a támadások véresebbé váltak, és sokszor már nem az árut, hanem a legénységet célozzák, a pénzt a váltságdíjtól várva. Manapság már bármilyen árut szállító, bármilyen felségjel alatt feltűnő hajóra lecsapnak ennek reményében, a biztosítások és a váltságdíjak pedig évente több millió dollárba kerülnek a hajózási társaságoknak.
Az Európai Unió 2014 óta több mint 55 millió eurót költött a kalózkodás elleni harcra, beleértve a kikötők biztonságának a megerősítését és az öböl menti országok parti őrségeinek az együttműködését célzó programokra.
Több európai ország, köztük Franciaország és Spanyolország már saját vízi járőröket küldött a régió nemzetközi vizeire, Kamal Deen Ali, az Accra-i székhelyű CEMLAWS Africa (Center for Maritime Law and Security Africa - Afrikai Tengerjogi és Biztonsági Központ) főigazgatója mindazonáltal az év elején leszögezte, hogy ezen országoknak sokkal több segítségre lesz szükségük, ha le akarnak számolni a partjaik mentén zajló kalózkodással. Kiemelte, hogy néhány államnak sem megfelelő radarrendszere nincs a vizei megfigyeléséhez, sem pedig jól kiképzett tengerészei.
Egyre több politikai elemző mutat rá arra is, hogy a kalózkodás elleni harcot először a szárazföldön kell megvívni: nem csupán a bűnbandák itt lévő bázisai miatt, ahova az elrabolt áruk és a túszok kerülnek, hanem itt, elsősorban Nigéria déli részén találhatóak azok az elszegényedett régiók is, ahol sok embernek nincs más megélhetési forrása, mint a bűnözés.
A kalózok nagy része a dél-nigériai Niger-deltából érkezik, amely jóllehet az ország olajbevételeinek döntő hányadát adja, a legelmaradottabb nigériai körzet. Az olajkitermelés ezen kívül súlyosan károsította a környezetet, beleértve a földeket és a vizeket is, így az itt élők nagy része elvesztette a megélhetését. Sokaknak nem maradt más választása, mint a rablás, és bandáknak könnyű dolguk van akkor is, ha utánpótlást keresnek.
A helyzetet nehezíti, hogy 2016 márciusban a régióban megjelent egy Niger Delta Bosszúállói (NDA) nevet viselő, kevéssé ismert csoport, amely viszont azóta több olajlétesítmény elleni robbantásos merénylet elkövetéséért is jelentkezett.
A térségben először a kilencvenes években tört ki konfliktus az itt kiterelési engedélyt kapott olajvállalatok és a helyi kisebbségek között. Az ekkor még jórészt szervezetlen csoportok sokszor illegálisan megcsapolták az olajvezetékeket, hatalmas veszteségeket okozva Abujának, amelyet azzal vádolnak, hogy az olajjövedelmekből éppen őket nem részesíti.
(Összevetésképp: Nigéria olajszektora teszi ki az ország GDP-jének mintegy 90 százalékát)
Megalakulásakor az NDA fő célja az volt, hogy a térség nagyobb mértékben részesedjen a nigériai energiaszektor bevételeiből, mindazonáltal az elmúlt években többször hangoztatták azt is, hogy kiválnának Nigériából.
A szervezetről a mai napig sem sokat tudni, egyebek közt a vezetők nevét sem, és egyes hírek szerint azóta több, hasonló kisebb csoport is megalakult.
A régióban zajló kalózkodás jó példája a globalizáció sokat emlegetett „minden mindennel összefügg”- szlogenjének: a Niger-delta környezeti katasztrófája és a nigériai kormány politikája következtében a hajózási társaságok kénytelenek megemelni az árát a nyugati világba érkező árucikkeknek, ezek pedig azok életét is érinthetik, akik nem sokat hallanak a Nigéria déli részén zajló válságról.
Források: DW, BBC Africa, MTI, Reuters
