Bár a bilharziózis (vérmétely, más néven: bilharzia vagy schistosomiasis) az "enyhébb" trópusi betegségek közé tartozik, magas előfordulása miatt a fertőzés ellen 2003-ban az ugandai Egészségügyi Minisztérium elindított egy, a betegség eltörlésére irányuló programot. Ennek ellenére a 42 milliós Ugandában 12 millió ember veszélyeztetett még napjainkban is. Az érintett közösségek tömeges kezelése évente egyszer egy Praziquantel nevű gyógyszerrel történik. A gyógyszert 20%-os vagy annál nagyobb bilharziózis által fertőzött területeken használják. A kormány elkezdte az iskoláskorú gyermekek tömeges kezelését is olyan területeken, ahol a fertőzési tartomány 1% és 20% között volt. Kutatási eredmények azonban azt mutatják, hogy a betegség 42 százalékban a két és négy év közötti gyermekek körében terjed, ami óriási kockázatot jelent az egészségükre, különösen hogy jelenleg 5 év alatti gyermekek esetében nincs a bilharziózis ellen kezelés.
Sokan meg is tagadják a gyógyszerek bevételét a mellékhatásoktól való félelem miatt vagy éppen kulturális és/vagy vallási meggyőződésből. További problémát jelent a higiénia teljes vagy nagyfokú hiánya, ami a tavak közelében fekvő területeken könnyen újrafertőződést jelent. A halászati tevékenységek szintén tovább növelhetik a kockázatot. A minisztérium a biztonságos vízellátásra is törekszik, ami a betegség fő forrását jelenti. A betegség tartós hasi fájdalommal, véres hasmenéssel vagy vizelettel, általános testgyengeséggel, vérszegénységgel és lázzal járhat, későbbi szakaszaiban a bilharziózis visszafordíthatatlanul halálhoz is vezethet. A legérintettebb területek: Nebbi, Hoima, Buliisa, Kibale és Ntoroko az Albertine régióban; Mayuge, Namayingo, Buvuma és Kalangala a Viktória-tó mentén. Jelenleg 82 endemikus körzetben kezelnek, ahol összesen 17,9 millió ember van kitéve a fertőzés veszélyének. Ennek eredményeként néhány olyan körzetben, mint Amolatar, Gulu, Kabarole, Moyo, Mpigi, Nakasongola, Dokolo és Mubende, a fertőzés aránya 70%-ról 20%-ra csökkent.
