A szerződés, amely egy évszázaddal ezelőtt, az első világháború után átalakította Európa térképét, több száz záradékon keresztül hivatkozik egy afrikai vezető fejére, aki a gyarmatosítás ellen harcolt. Mkwawa törzsfőnök koponyája napjainkban egy közép-tanzániai kisvárosban található egy kis múzeumban, de trófea gyanánt egykor a német közigazgatási központban, Bagamoyoban egy gyarmati tisztviselő házát díszítette, mikor Tanzánia még német gyarmat volt. A koponyát mint szimbólumot használták a wahehék megfélemlítésére, akiknek a vezetője a német gyarmatosítókkal szemben heves lázadásokat vezetett. A koponya Németországba került, amit az első világháború elvesztése után az angolok vissza akartak szolgáltatni a wahehéknek - nem titkolt szándékuk persze az is volt, hogy a wahehék lássák, most már az angoloké a területük. Bár a szerződésbe nem akarták belevenni ezt a "méltatlan" részt a partnerek, végül az angolok megtalálták a lehetőséget arra, hogy érvényre juttassák akaratukat.