Két évvel ezelőtt az akkor 18 éves Faridah élete megváltozott: őt és egy barátját drogosok támadták meg Uganda fővárosában, Kampalában, egy rosszul kivilágított utcán. Faridah ugyan megmenekült, de a barátját megerőszakolták és megölték. Ezután az este után Faridah lakókörnyezete megváltozott. A helyi önkormányzat utcai lámpákat helyezett ki és megtisztította az utcákat. Faridah belépett a Safer Cities (Biztonságos Városok) programba, amely a világ tíz városában igyekszik biztonságosabb környezetet teremteni a Plan International gyermekjóléti program keretein belül. Hanoiban például a lányok biztonságosabb tömegközlekedéséért harcolnak, de hasonló programokat indítanak Újdelhiben is, ahol a lányok 96 %-a nem érzi magát biztonságban. A program először felméréseket végez a kritikus városokban a fiatalok körében, dokumentálják a legnagyobb problémákat, majd egyeztetik a családokkal, közösségekkel, önkormányzatokkal, és elvégzik a szükséges fejlesztéseket. Faridah is hasonlóan találkozott a városvezetéssel, és kérte az utcai lámpák és térfigyelőkamerák telepítését a környékükön. Majd a taxivállalatoknál tartottak előadásokat arról, hogy mennyire sértő, mikor a sofőrök a fiatal lányokat zaklatják szóban vagy füttyszóval. Sikerüket mutatja, hogy jelentősen megváltozott a sofőrök viselkedése a fiatalok irányába, sőt többen a lányokat támogató dzsekiben kezdtek járni. A helyiek körében pedig megerősödött az incidensek közösségi megakadályozása.

A Safer Cities projektei jelenleg Alexandria, Asuncion, Kairó, Hanoi, Honiara, Kampala, Lima, Melbourne, Nairobi és New Delhi területén működnek. A szervezet reméli, hogy a közeljövőben már 20 városra is tud összpontosítani.

Forrás: https://www.newvision.co.ug/new_vision/news/1501599/ugandan-woman-leading-teens-fight-safer-cities

Kelet-Afrika - több mint 12,2 millió tevéjével - a világ legnagyobb tevepopulációjának otthona. A vasban, B-vitaminban és C-vitaminban gazdag, alacsony zsírtartalmú, habos tejet a régióban és szerte a világon értékesnek tartják gyógyászati ​​jelentősége miatt - különösen a cukorbetegség és az allergia esetén, ráadásul afrodiziákumként is használható. A táplálkozás fontos forrása különösen olyan területeken, ahol az éghajlatváltozás következtében a forróság és aszály megnehezíti az élelmiszertermelést. A tevetej-termékek napjainkban számos felhasználási területen jelennek meg az egész világon: a babatejtől a csokoládéig, a pizzától frappuccinóig, de készülnek tevetejből kefírek, sajtok, joghurtok - mauritániai, csádi vagy akár egyiptomi tejgyárakból.

A kelet-afrikai piac még kezdetleges, de az érdekek megfelelő alakulása esetén az egyik legnagyobb exportőrré válhat. Az egészségre gyakorolt hatása miatt a tevetej globálisan is elterjedhet, és a következő "szuperfoodként" írhatja be magát az élelmiszerek világába. Etióp tefftől a szenegáli foniolisztig, a baobabbal, a tamarinddal és a szárított hibiszkusszal Afrika jelentősen hozzájárult a szuperételek globális robbanásához, amelyek számos jelentős nyugati ügyfelet biztosítanak a kontinens számára magas tápanyag- és antioxidáns tartalmuk miatt.

Forrás: https://qz.com/africa/1636775/camel-milk-will-be-your-next-superfood-thanks-to-east-africa/amp/

A 2008-ban készült khartoumi Corinthia Hotel jellegzetes formája első látásra a modern építészet dinamikus vonásait viseli magán. Mégis ha jobban megvizsgáljuk a szudáni építészet tradicionális alkotásait, akkor hasonlóságot lehet felfedezni az időtlen, hagyományos kúp alakú szudáni sárkunyhók és a modern szállodaépület között. Ezek a hagyományos sárépületek elsősorban azért épültek, hogy megvédjék az utazókat a sivatagi naptól.

Évek óta ad aggodalomra okot az Afrikával kapcsolatos álhírek terjedése az interneten, különösen a jól szervezett közösségi média kampányok. A 2019-es nigériai elnökválasztás során Muhammadu Buhari hivatalban lévő elnök és egyben elnökjelölt kénytelen volt megtagadni a haláláról és az őt helyettesítő klónról szóló jelentéseket. Bár nyilvánvalóan nevetséges állításokról van szó, a nyilvános elutasítás szükségessége azt mutatja, hogy a hamis hírek milyen könnyen terjednek. Az afrikai újságírás szerkesztési szabályai nem egységesek, a magas szerkesztői előírásokkal rendelkező folyóiratok pedig csak kis számú közönséghez, az írástudó középosztályhoz jutnak el. Mindenki más az interneten tájékozódik, az olvasók között pedig nagyon sok a fiatal, akik nem megfelelő kritikával olvassák ezeket a híreket. Ráadásul az interneten történő publikálás sok esetben minőségi ellenőrzés nélkül, a gyorsaságot szem előtt tartva közöl tartalmakat. A legjellemzőbb fake news gyártási időszak a politikai választásokhoz szokott kötődni, de egy-egy álhír hatalmas gondokat tud okozni a gazdaságban is. A civil szervezetek ezért is tartják nagyon fontosnak, hogy felvegyék a harcot az álhírekkel, és számos oldalon igyekszenek megdönteni hitelességüket, ami mindenképpen biztató jelenség a virtuális világban.

Forrás: https://www.theafricareport.com/13591/africas-fake-news-problem/?utm_source=newsletter_tar_daily&utm_campaign=newsletter_tar_daily_03_06_2019&utm_medium=email

 A kontinens gazdasági növekedése ellenére közel 60 millió gyermek éhezik Afrikában, aminek elsősorban "politikai probléma". Háromból egy afrikai gyermek alultáplált, és a gyermekhalálozások felét az éhezés okozza az addis-ababai központú African Children Policy Forum tanulmánya szerint. Világszerte hárommásodpercenként egy gyermek naponta 10000 gyermek hal meg éhínség következtében, és bár ezek a számok globális szinten javulnak, Afrika egyes részein romlik a helyzet. Libériában, Kongóban és Csádban kifejezetten a 6-23 hónapos gyermekek vannak veszélyben, mivel nem kapnak elegendő és megfelelő minőségű ételt. A szubszaharai Afrika csak akkor nőhet tovább, ha megoldja az éhezési válságot az UNDP szerint. Az éhezés károsítja a gyermekek növekedését és kognitív fejlődését, de az ország gazdasági teljesítményét is érinti. A jelentés szerint a gyermek éhínsége egyes országok GDP-jének közel 17%-os veszteségét, a kontinens jelenlegi GDP-je pedig a becslések szerint 10% -kal csökkentette az éhínség és alultápláltság.

Forrás: https://amp.theguardian.com/global-development/2019/jun/05/nearly-half-of-all-child-deaths-in-africa-stem-from-hunger-study-shows

Afrika egyik leghíresebb "ország-szlogenje" Malawihoz köthető: "Malawi: Afrika meleg szíve". Ez azonban nem egy PR szlogen, hanem a Maravi névből származik, ami azt jelenti: "a nap sugarai". Az elnevezés arra utal, hogy a maravik a napsütötte Szaharából költöztek az 1200-as években Malawiba - ezért is van Malawi zászlajának felső sávjában a nap és sugarai.

A globális terrorizmus a közel-keleti csataterekről fokozatosan eltolódik a szubszaharai Afrika instabil területeire, melyek a terroristák számára kifejezetten vonzó helyszínek lehetnek a Nyugat elleni harcok folytatására. A Száhel-övezetbe tartozó országokban a gyenge kormányok, a féktelen korrupció, az emberkereskedelem és a szűnni nem akaró harcok reménytelenséggel töltik el az elszegényedett lakosságot, akik vagy a katonai radikalizációt vagy az európai migrációt választják. Franciaország a többi külföldi szereplővel együtt képtelen az egyre bizonytalanabb Száhel-övezet stabilizálására, annak ellenére, hogy korábban is pénzügyi segítségnyújtást ígért a katonai hadműveletekhez és multinacionális cégek betelepítésével munkahelyeket a helyieknek, de ezek az ígéretek nem váltak valóra. A régió militáns csoportjai a nyugat-afrikai országokban egyre lejjebb, déli irányba terjeszkednek, ami drasztikus következményekkel járhat a kontinens leggazdagabb gazdaságaira, mint például Elefántcsontpart és Ghána, és ezek fő katonai partnere, Franciaország számára.

Forrás: https://worldview.stratfor.com/article/terrorists-settle-sahel-west-africa-prepares-battle

1984-ben mutatták be az Egyesült Államokban az Istenek a fejükre estek című 1980-ban készült, botswanai filmvígjátékot. A tengerentúli siker a helyi forrásokból finanszírozott film bevételeit 5 millió dollárról 200 millió dollárra emelte világszerte. Videókazettán először az Egyesült Államokban jelent meg 1986-ban. A film második részét a Weintraub Entertainment Group készítette el 1989-ben, Amerikában a Columbia Pictures, a világ más részein a 20th Century Fox adta ki. 

A rabszolgák ellenállásának történetei többnyire vérontással, erőszakkal és pusztítással kapcsolatosak. Az ellenállásnak vannak azonban legendás történetei is. Leláncolt rabszolgák utaztak a York parti hajó fedélzetén St. Simons szigete felé, hogy eladják őket, amikor 75 igbó rabszolga fellázadt a személyzet ellen a rossz bánásmód miatt. A hajó kikötött és a fogvatartók a vízbe küldték a foglyokat, hogy ott leljék halálukat. A felkelők vezetőjükkel az élen, énekelve sétáltak a vízbe, míg el nem tűntek. Patterson kapitány és csapata mindössze 13 holttestet talált, az eltűntekről pedig sokféle történet szól. Egyesek szerint túlélték az öngyilkosságot, mások szerint a lelkük a Dunbar Creek közeli mocsarakban kísért, de olyanok is vannak, akik úgy hiszik, hogy hazarepültek Afrikába. Sokáig a tudósok is legendaként kezelték az esetet, míg a 80-as években a tudomány modern eszközeinek és módszereinek segítségével rekonstruálták és igazolták a történetet. 2012 óta a helyszín a helyi afro-amerikai közösség szent helye, olyan világhírű alkotások témája, mint Alex Haley Gyökerek című műve, a Nobel-díjas Toni Morrison Salamon-ének című kötete, a jamaikai művész, Donovan Nelson alkotásai vagy az Oscar-díjas Black Panther című film, melyben Killmonger az alábbi mondattal utal az Igbo Landingre: "Temessetek el az óceánba az őseimmel, akik beugrottak a hajóból a vízbe, mert tudták a halál jobb, mint a szolgaság!"

Forrás: https://face2faceafrica.com/article/the-tragic-yet-resilient-story-of-igbo-slaves-who-committed-mass-suicide-off-u-s-coast-in-1803

A Tunéziai Központi Bank elnöke, Marwan al-Abbasi elnök első alkalommal még május 13-án ismerte el a parlamenti bizottság által tartott meghallgatáson a tunéziai bankszektor likviditási válságát. A Radio Shams FM-nek adott interjújában kijelentette, hogy ez a válsághelyzet a bankokat a hitelkihelyezések teljes befagyasztására kényszerítheti, szemben a 2017-es, 2018-as évekkel, amikor rendelkezésre álltak a likviditási források. A Tunéziai Központi Bank pénzügyi politikai főigazgatója, Rim Kalsi megerősítette, hogy a "pénzügyi válság tagadhatatlan, a bankok refinanszírozási igénye a 2016-os 6,5 milliárd dinárról 2018. év végére 14,5 milliárd dínárra nőtt, 2019-ben pedig elérheti a 16 milliárd dínárt (cca. 5,3 milliárd USD)". Kalsi a finanszírozási krízist a növekvő külkereskedelmi hiánnyal kapcsolta össze, amely a 2017-es 15 milliárd dínárról 2018-ra 19 milliárdra nőtt. "Az export visszaesett, az import nő, 6,9%-os inflációs ráta pedig komoly nyomást gyakorol a likviditásra." Erre válaszul a tunéziai bankrendszer korlátozza a fogyasztói hitelek kihelyezését, és inkább a javakat termelő vállalkozói hitelezésre csoportosítja át a forrásokat. Lotfi Ben Sassi, a miniszterelnök gazdasági tanácsadója a maga részéről tagadta a válsággal kapcsolatos híreket májusban az Express FM-nek adott interjúban, ugyanakkor az ellenzék ezt csak az ősszel esedékes választások előtti manővernek tekinti. Ghazi Chaouachi ellenzéki parlamenti képviselő az Al-Monitornak megerősítette, hogy a parlament tagjaként számos olyan befektetői és állampolgári panaszt kapott, amelyek arról szóltak, hogy a bankok a likviditáshiány miatt visszautasították személyes hitelkérelmüket. A likviditási válság okairól azt állította: „Az állam magas kamatlábú és magas visszafizetési garanciájú hitelekhez folyamodott magánbankoknál a költségvetési hiány fedezésére. Ez arra késztette a bankokat, hogy az állampolgárok és magánintézmények helyett inkább az állam hitelezését részesítsék előnyben."

Forrás a helyes adatokkal kiegészítve: https://www.al-monitor.com/pulse/originals/2019/05/tunisia-banks-liquidity-central-bank-dry-up-warning-dinar.html