81 év után Solomon Linda világszerte énekelt Mbube című dala, más néven a "The Lion Sleeps Tonight" a Disney filmekben is az őt megillető tisztességgel debütált Beyoncé-nak köszönhetően. Július 31-én mutatták be először a Black is King című filmet, ami Beyonce The Lion King: The Gift című filmzenei albumához kapcsolódóan született új vizuális albuma, mely az afrikai kultúrából és történelemből inspirálódott, azt mutatja be és ünnepli, tiszteletét fejezve ki a számos elnyomott, alulértékelt és félreértett afrikai művész iránt.
A világ bármely pontján afrikai dalok emlegetésekor biztosan mindenki el tudja énekelni Solomon Ntsele (Linda) Mbube című dalát, mely végül The Lion Sleep Tonight címen vált közismertté. A dallamtapadás jegyeit tökéletesen magán viselő dalt számos művész feldolgozta, több világhírű filmben megjelent és még a Disney Stúdió is felhasználta filmjeiben. Mégis a világsikernek van egy sötét oldala is.
Solomon Linda 1909-ben született a Dél-afrikai Köztársaságban, Pomeroy településen a zulu nép tagjaként. Itt sajátította el a zulu amahubo és izingoma zomshado stílusú esküvői dalok éneklését. A Gordon Memorial missziós iskolában megismerkedett a nyugati zenei kultúrával, melyet a zulu hagyományos kórusénekeléssel vegyített. 1931-ig barátaival közösen esküvőkön lépett fel kórusénekesként, majd Johannesburgba ment szerencsét próbálni a gazdagabb jövő reményében. Johannesburgban bolti eladóként, hotelmunkásként dolgozott, éjszakánként pedig bárokban énekelt kórustagként. 1933-ban pomeroy-i barátaival megalapította az Evening Birds nevű együttest, mellyel különböző rendezvényeken, esteken, de kórusversenyeken is szerepelt, míg 1939-ben a Gallo Record Company-nál nem kezdett dolgozni, ahol Griffith Motsieloa hamar felfedezte tehetségét. A világhírű Mbube dalt Solomon Lindáék egy improvizáció alkalmával alkották meg, mely hamar népszerűvé vált Dél-Afrikában, és tíz év alatt több mint 100000 eladást ért el. Mindebből Lindáéknak azonban nem sok haszna volt, mert a jogokat a felvétel után 10 shillingért, kb. 2 dollárért eladták a stúdiónak, ami nem foglalkozott a kontinensen amúgy sem különösebben tisztelt szerzői jogokkal. Solomon Linda végül csomagolómunkásként halt meg, szegényen.
Az akkoriban érvényes brit törvények szerint Solomon Linda 1962-ben bekövetkezett halála után a jogok azonban a családra szálltak volna vissza. Az időközben Wimoweh, majd The Lion Sleeps Tonight néven is ismertté vált dalt számos afrikai és amerikai zenész is játszotta már, akik zulu népdalként énekelték, így senki nem kereste az eredeti dalszerzőt, hogy lerója a neki járó díjat. Pete Seeger volt az egyetlen, aki stúdióját is próbálta arra ösztönözni, hogy adja meg az eredeti dalszerzőnek járó juttatást, és 1000 dollárt juttatott el Linda családjának, ami édeskevés volt a dal addigra elért sikeréhez képest. Természetesen a stúdió nem reagált Seeger kezdeményezésére, ahogy más előadók és stúdiók sem, és megelégedtek a népdal adta szabad felhasználási jogokkal.
2000-ben végül a Rolling Stones-ban jelent meg egy cikk a dél-afrikai Rian Malan tollából, mely felfedte az igazságot, és felhívta a figyelmet, hogy a zeneipar óriásai hogyan lopták el Solomon Linda dalát akár akarva, akár akaratlanul. Ez elősegítette Solomon Linda családjának harcát, melyet a Disney-vel szemben folytatott, amiért 1994-ben felhasználták a dalt Az oroszlánkirály című nagysikerű rajzfilmben. Két évvel később a család egyezségre jutott a Disney-vel, ennek ellenére Az oroszlánkirály újraanimált, 2019-es verziójából ismét kihagyták a Linda családot.
Solomon Linda története nagy hatással volt Beyoncé-re, és feldühítette a személyével kapcsolatosan kialakult helyzet, így elhatározta, hogy filmet fog készíteni róla. Így lett Solomon története a Black is King című musical inspirálója. 2019-ben a Netflix is dokumentumfilmet forgatott "The Lion's Share" (Oroszlánrész) címmel Solomon Linda teljes történetéről családjának és lemezkiadójának vezetői hozzájárulásával. Beyoncé Black is King című filmjében pedig a zenei világ nevében tiszteleg Solomon Linda és számos feledésbe merült afrikai művésztársa előtt.
Források:
