Nyugat-Afrika elsődleges, természetesen kialakult esőerdőinek utolsó maradványait őrzi az elefántcsontparti Taï Nemzeti Park. Gazdag, természetesen kialakult növényvilága és az ott élő, veszélyeztetett emlősfajok, mint pl. a törpe víziló vagy az ott található 11 majomfaj, nagyfokú tudományos érdeklődés tárgyai. A Taï Nemzeti Park öt emlősfaja szerepel a veszélyeztetett fajok vörös listáján: a törpe víziló, a törpe vöröskolobusz, leopárdok, csimpánzok és a libériai bóbitásantilop.
A Taï Nemzeti Park mintegy 100 km-re fekszik a tengerparttól, Libéria határán, a Cavally és a Sassandra folyók között. Területe 3300 km² egy 200 km²-es pufferzónával. A parkot 1926-ban hozták létre az őserdő megóvása érdekében. 1972-ben pedig megkapta a nemzeti park státuszt. Éppen tíz évvel később, 1982-ben pedig az UNESCO Világörökség része lett.
A csodálatos park sötét oldala, hogy egyik fő melegágya az ebola vírusnak, mely Elefántcsontarton és Libériában több ezer ember halálát okozta. A WHO a Nemzeti Park területén több megbetegedett állatot is megfigyelt és számos kutatást végzett a vírus leírását illetően.
Források:
https://www.parc-national-de-tai.org/fr/start_fr.htm
https://www.nytimes.com/1996/11/24/world/the-hunt-for-the-creature-that-ebola-calls-home.html
https://whc.unesco.org/en/list/195/
