Az ENSZ az emberi jogok súlyos megsértését még csak nem is dokumentálja a térségben - fogalmazza meg éles kritikáját Aminatou Haidar emberi jogi aktivista.
Nyugat-Szahara az utolsó gyarmat Afrikában. A gyarmat, melyet Marokkó ural. 1975-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította a megszálló Marokkót, hogy "azonnal vonja ki katonai csapatait és telepeseit a Nyugat-Szahara területéről". Ez több mint 300 000 marokkói telepest jelentett, akiket Marokkó küldött a Nyugat-Szaharába. Azóta azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tett semmit annak érdekében, hogy az akkori kérését érvényesítse, Franciaország ugyanis, mint vétójogi hatalom Marokkó oldalán áll. Csak a MINURSO ENSZ-misszió (MINURSO = az ENSZ Nyugat-Szaharai kontingense) maradhatott a térségben, amely Marokkó és a Frente Polisario ellenállási szervezet fegyverszünetének felügyelete. Az ENSZ missziójának viszont kifejezetten tilos az emberi jogok megsértését dokumentálnia - állítja Aminatou Haidar a „Blätter für deutsche und internationalpolitik” legfrissebb kiadásában.
Körülbelül negyedmillió szaharávi (nyugat-szaharai) menekült át a határon fekvő, algériai menekülttáborba, Tindouf-ba. Sokan szenvednek az alultápláltságtól vagy éhezéstől. Alexander Gschwind, a térségből régóta tudósító szakértő két olyan orvost idézett, akik az Orvosok határok nélkül (Médecins sans frontières) projekt keretein belül vizsgálták meg a menekültek egészségi állapotát. A vitaminok és a fehérje hiánya pusztító nyomokat hagy a lakosságban: egy generáción belül az átlagos testméret tíz centiméterrel, az átlagos testtömeg majdnem egyharmadával csökkent. Gschwind találkozott egy lyoni szemésszel is, aki minden évben egy hónapot tölt a Rabouni táborban, és tucatnyi szemproblémával foglalkozik, amelyeket főként a fehérjehiánynak tulajdonít.
2019. október 30-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy évvel meghosszabbította az ENSZ MINURSO mandátumát - ismét az emberjogi jogsértések dokumentálásának tilalmával. De ahogy a nyugat-szaharai bűncselekmények elvesznek a szaharai csendben, úgy bármilyen a térségben működő aktivisták tevékenysége is némaságra talál a mainstream médiában. Azt a hírt sem lehet megtalálni, hogy 2019. december 4-én például maga, Aminatou Haidar vehette át Stockholmban az alternatív Nobel-díjat évtizedes, kitartó, erőszakmentes tevékenységéért, és azért, mert a börtön és a kínzások ellenére békével küzd Nyugat-Szahara lakosságának igazságszolgáltatása és önrendelkezése érdekében.
1975-től Marokkó nemcsak illegálisan fosztotta ki Nyugat-Szahara erőforrásait, hanem katonai erővel is kiterjesztette területét - mondta Haidar. A nemzetközi közösségnek idestova 50 éve lett volna lezárni ezt a botrányt, ma mégis Nyugat-Szahara 600000 fős lakosságából több mint a harmada él menekülttáborban, akik elmenekültek Marokkó emberiség elleni és háborús bűncselekményei elől, ideértve a civilek tömeges legyilkolását, több ezer ember elrablását és a fogvatartottak szisztematikus kínzását.
További információ Aminatou Haidar munkásságáról angol nyelven:
https://www.rightlivelihoodaward.org/laureates/aminatou-haidar/
Forrás németül:
