Afrika jövője a városokban rejlik. Az intenzív népességnövekedés és a gyors urbanizáció egyaránt hozzájárul a nagyvárosok növekedéséhez a kontinensen. 2050-re Afrika 10 olyan nagyvárosnak ad otthont, amely előreláthatólag 156 millió lakosú lesz. Hasonlóképpen, 2050-re Afrika teljes népessége megduplázódik, és az afrikai városban élők globális részesedése a 2010. évi 11,2%-ról 20,2%-ra nő. Mivel a városok a kereskedelmi tevékenység központjai, 18 afrikai nagyváros együttes felhasználási ereje 1,3 trillió dollár lesz a következő évtizedben, és így várhatóan a nagyvárosok veszik át a világ GDP 15%-ának termelését. Ezért nem is meglepő, hogy az afrikai befektetők és a politikai döntéshozók fokozatosan felismerik a városok gazdasági erejét, és új városfejlesztésekre irányuló beruházásokat indítanak.
Ezeknek a projekteknek jellemzően három kulcsfontosságú trendvonala van, amelyek mentén Afrika új városainak jövőjét alakítják majd ki.
1. A magánfejlesztők új városok alapítását finanszírozzák meg, ez mutatja, hogy az új városok 75 %-a már magán kézben van. A magánbefektetők tisztában vannak a városok előtt álló kihívásokkal, mint például a rossz infrastruktúra, a túlzsúfoltság, a zaj és a légszennyezés. Azzal, hogy új városokat építenek a semmiből, tulajdonképpen biztosíthatják városuk lakói számára a megfelelő infrastruktúrát, alacsony szennyeződést és biztonságos környezetet. Ilyen kezdeményezés a lagoszi Eko Atlantic, amelyet Afrika Dubaira adott válaszának neveznek, egy 6 milliárd dolláros projekt, amelyet a lagoszi székhelyű üzleti konglomerátum, a South Energyx Nigeria finanszíroz. A magánfinanszírozású városi projektek természetesen a kontinens egész területén megtalálhatóak: Mauritius Beau Plan intelligens városától a Kongói Demokratikus Köztársaság Kiswishi városán keresztül, Zambia Nkwashi városáig. Ezeken a településeken legalább 200 000 lakos jelenlétével számolnak. Az új magánvárosok nemcsak lakóépületeknek, hanem gyakran ipari parkoknak és kereskedelmi központoknak is helyet adnak. A feltörekvő afrikai középosztály ellátásával a gazdasági fejlődés alapvető elemei lehetnek.
2. Az új városok speciális gazdasági zónákká válnak. A rossz kormányzás és a korrupció sok afrikai város növekedését megállítja, és megnehezítette a szükséges külföldi és hazai beruházások vonzását. A speciális gazdasági övezetek (SEZ-ek) azonban ígéretes megoldást jelentenek. Mivel a SEZ-ek általában magasabb átláthatósági szabályok és hatékony irányítási rendszerek szerint működnek, az új városfejlesztők városuk meglapítását ezekben a rendszerekben helyezik el. A különleges övezetekbe gyakran beletartoznak a szabadkereskedelmi övezetek, ipari parkok, csúcstechnológiai parkok, turisztikai és rekreációs övezetek, valamint üzleti szolgáltató parkok. 2017-ben a kenyai 18 milliárd dolláros Tatu város megszerezte a SEZ státuszt, ami javítja a kormányzást azáltal, hogy lehetővé teszi a fejlesztőknek, hogy felgyorsítsák a városépítést és csökkentsék a megterhelő bürokratikus folyamatokat. Hasonló projektek még a zambiai Római Park (építés alatt) a kenyai Konza Technopolis, a nigéria Enyimba gazdasági városa, a szenegáli Diamniadio Lake City, a mauritius-i Mon Trésor és a ruandai Kigali Innovációs Városrész, melyek SEZ-státusszal rendelkeznek.
Ezek a városok költséghatékony kereskedelmi lehetőségeket kínálhatnak a vállalkozások számára - és átjárókként szolgálhatnak a nemzetközi piacokra.
3. Az új városfejlesztések kihasználják a felsőoktatás kereskedelmi értékét, és azt, hogy a főiskolák és az egyetemek gazdasági motorokként működhetnek. A felsőoktatási intézmények nemcsak kutatási és technológiai központokként működnek, hanem képzett munkaerőt állítanak elő, amely a vállalkozásokat növeli és ipari klasztereket alakíthat ki. Az Egyesült Államok számos egyetemi városával bebizonyította, hogy ezek a városok miként támogatják az innovációt és elősegítik a regionális gazdasági fejlődést. Az afrikai országok most az amerikai sikerekből tanulva olyan fejlődő városokat fejlesztenek, melyekben a felsőoktatási intézményeket szem előtt tartják. Zambia Nkwashi városát kifejezetten a tudásalapú gazdaság számára tervezték azzal, hogy a város egy 130 hektáros kutatásra összpontosító amerikai egyetemet, egy nemzetközi iskolát, valamint kilenc általános és középiskolát üzemeltet.
Forrás: https://www.theafricareport.com/20886/the-3-trends-shaping-the-future-of-africas-cities/
