859-ben alapította Fatima al-Fihri a világ legrégebbi egyetemét Fezben - az UNESCO és a Guiness Világrekordok pontos megfogalmazása alapján a "legrégebbi, jelenleg is létező, folyamatosan működő felsőoktatási intézményt a világon", mely az egységesített marokkói modern egyetemi oktatás rendszerébe 1963-ban kapcsolódott be. Az európai keresztény egyetemek és az iszlám madraszák, kifejezetten a fezi egyetem közötti kapcsolatot sokan vitatják, de a vélemények jelentős része egyetért abban, hogy maga a madrasza-rendszer hatással volt a nyugat-európai egyetemek kialakulására felépítésében, módszertanában, eljárásaiban, tanterveiben és jogi státusában.
Az egyetemet alapító al-Fihri család a 9. század elején költözött a tunéziai Kairouanból Fezbe. Fatima apja hatalmas örökségét szerette volna a város, a társadalom és a közjó érdekében hasznosan felhasználni, ezért építtette az al-Qarawijjin mecsetet és madraszát az akkori világváros tunéziai bevándorlók lakta negyedében, testvéréhez Mariamhoz hasonlóan, akinek nevéhez a Nagy Andalúziai mecset alapítása kötődik. A végzettséget, diplomát adó madraszák nagyon népszerűek lettek, így ennek mintájára számos egyetem alapult az iszlám világban, melyek a mai napig kiemelkedő szerepet játszanak a nemzetközi tudományos életben, ilyen pl. a 972-ben alapított al-Azhar Egyetem Kairóban.
Az Al-Qarawijjin Egyetemen tanult számos középkori, világhírű tudós, mint például Ibn Khaldún történész, Maimonidész filozófus, Mohamed al-Idrisz és Leo Africanus geográfusok, akik a mai tudománytörténet alapjait tették le életük munkájával.
