Afrika fővárosainak népessége óriási mértékben megnőtt a kontinens függetlensége óta. De mi a helyzet ezeknek a városoknak a fizikai méretével? A területi kiterjedést tekintve a legnagyobb növekedést Maseru, Lesotho fővárosa érte el: 1966-ban csak 20 km²-en helyezkedett el, míg mai mérete 138 km², ezzel a nagysággal közel 700%-os növekedést ért el.
De mi lehet azokkal a fővárosokkal, amelyeket az adott nemzetek függetlenségük óta hoztak létre, mint például Abuja (Nigéria), Dodoma (Tanzánia), Lilongwe (Malawi)? Ezek a fővárosok sok esetben éppen azért jöttek létre, mert a függetlenség idejében kijelölt fővárosok mérete már tarthatatlan méretűre duzzadt, ld. Lagoszt, Afrika legnagyobb városát, mely 1991-ig volt Nigéria fővárosa. De haladjunk sorban! Lilongwe népessége 1975 óta tízszeresére nőtt, de a város mérete nem követte ezt az arányú változást. Tulajdonképpen a függetlenség utáni fővárosok területi kibővítése egyik fővárosban sem érte el a 100% -os növekedést - nem hogy a Maseru által tartott 700%-os csúcsot.
Megint másik kategóriába sorolhatóak azok a nagyvárosok, mint Addisz-Abeba (Etiópia), Kairó (Egyiptom) és Kinshasa (Kongó). Kairó fizikai mérete 1922 óta körülbelül egyharmaddal nőtt; Addisz-Abeba 1984 és 2019 között másfélszeresére nőtt, míg Kinshasa, ami hivatalosan város és állam is, stabilan 9965 km² méretű államként működik.
Végül, egy érdekes és egyedi jelenség a Szaharából: Nouakchott-ról, Mauritánia fővárosáról nincsenek pontos adataink, de valószínűsíthető, hogy sokkal nagyobb méretben nőtt, mint Maseru, hiszen egy 1958-ban faluként működő településből lett egy 1000 km2-es kiterjedésű főváros a sivatagban.
Forrás: https://twitter.com/hallaboutafrica
