Ruanda egyfajta oázist jelent a toleráns iszlámnak és sok szempontból megoldást kínál az iszlám világgal küzdő Nyugatnak. Ruandában egy iszlám van jelen, amely szilárdan ellenáll a wahhábita és a szélsőséges mozgalmak terjeszkedésének-, melyet általában az Öböl-Arab államok finanszíroznak Afrikában - beleavatkozva az adott terület gazdagságába. A kelet-afrikai ország azt is megtagadja, hogy a Katar és Törökország által támogatott Muszlim Testvériség tanai megjelenjenek. Ezt a függetlenséget és a liberalizmust a ruandai muszlimok számára, Sheikh Salim Hitimana testesíti meg. Ő a Ruanda muftija, és mint ilyen - ő jogosult az iszlámmal kapcsolatos jogi döntéseket meghozni, és a hitet védelmezni. „A népirtás előtt talán 200 000 muszlim volt az országban, és egyetlen ruandai sem akart belépni az iszlámba” - mondja. "A népirtás idején a muszlimok megtagadták az abban való részvételt, és életüket kockáztatva léptek fel az áldozatok védelmében. Az emberek ekkor kezdték el gondolkodni rajta: kik ezek az emberek? Miért nem vesznek részt a gyűlölködésben, mint mi? Majd érdeklődni kezdtek az iszlám iránt, hogy csatlakozzanak hozzánk.”
Az ország iszlám népessége mostanra több mint ötszörösére nőtt, mondja Hitimana sejk a Kigaliban található Al-Quds mecsetben. "Ruandában a prófétánktól, a Koránból vesszük az iszlámot. Ami azt mondja: ha akarod, akkor választhatod az iszlámot; ha nem, az a te szabad döntésed. Senki sem sértheti ezt a szabadságot."
A ruandai mufti a sáfiita jogi iskola gyakorlatát követi, és büszke arra, hogy a ruandai iszlám megőrizte a mérsékelt és pluralista szellemét, és a próbálkozások ellenére nem talált talajt vagy kiskaput egy szélsőséges irányzat sem. "Ruandában megtanultuk, hogy a megosztás népirtáshoz vezet", ezért inkább a liberalizmus felé fordult a muszlimok közössége. 2016-ban a mufti jogi véleményt (fatwát) formált az arc eltakarása ellen, melyben elmagyarázza, hogy nem kötelező az arctakarás az iszlámban, mert nem köthető jogilag a valláshoz, mint inkább egyes kultúrákhoz. Nagyon fontosnak tartja a Koránhoz való ragaszkodást és hogy minden tanító csak a megfelelő képesítés megszerzése után prédikálhasson mecsetekben. Ezekkel a jogi intézkedésekkel próbálja megakadályozni a fanatizálódás megjelenését. "Minden ruandai minbárt (szószéket) ellenőrzés alatt tartunk" a gyűlöletbeszédek megakadályozásának érdekében.
Az iszlám példaértékű kezelése és működése Ruandában sok nyugat-európai ország számára nyújthat mintát.