A 16. és a 17. században Fasil Ghebbi erődvárosa az etióp Faszilidesz császár (uralkodási időszak: 1632-1667) és utódjainak rezidenciája volt. A 900 méter hosszú fallal körülvett város palotákat, templomokat, kolostorokat és egyedülálló köz- és magánépületeket tartalmaz, amelyek építészeti stílusukban hindu és arab hatásokat mutatnak, később a Gondarba érkező jezsuita misszionáriusok a barokk stílus irányvonalai szerint alakították át az épületegyüttest.

Az erődváros jelenleg is Etiópiában található, Amhara állam területén, Észak-Gondarban. Az épület egység nyolc részből áll. A palota, mely az alábbi részekre osztható: Faszilidesz császár kastélya, Iyasu császár kastélya, Tzadich Yohannes könyvtára és kancelláriája; Dávid császár kastélya, a Mentuab palotája és Bekaffa császár bankett-terme. A további hét rész Gondar váosában vagy körülötte helyezkedik el: Debre Berhan Selassie (kolostor és templom); Faszilidesz fürdője; Yohannes kiddusa; Qusquam (kolostor és templom); hőfürdő; a Sosinios (más néven Maryam Ghemb); a Gorgora (kolostor és templom) és a Guzara-palota.

A 13. és 17. század között az etióp uralkodók gyakran mozgatták királyi táborukat. Faszilidész király Gondarban telepedett le, ahol 1636-ban állandó fővárost alapított. A 18. század végén, hanyatlása előtt a királyi udvar a tábori formából erődítménnyé alakult Fasil Ghebbi néven, amely akkor hat épületből és több kisebb épületből állt. A várost egy 900 méter hosszú fal vette körül, tizenkét bejárata volt és három híd kapcsolódott hozzá.

Az erődváros 1864-ig az etióp kormány központjaként működött. Ekkor már húsz palota, királyi épületek, díszített templomok, kolostorok és egyedi köz- és magánépületek alkották a várost, amelyeket a Gondarba hozott jezsuita misszionáriusok hatására barokk stílusban alakítottak át. A fő kastélynak hatalmas tornyai, fenyegető, harcok ellen készült falai voltak, melyek az etióp Gondart a középkori Európához teszik hasonlóvá. 

A város észak-nyugati részén, a Qaha folyó mellett egy Faszilidesz császárhoz köthető, kétszintes fürdő található. Az épületben egy téglalap alakú medence is épült, amelyet a közeli folyó táplál egy csatornán keresztül. Maga a fürdőépület mólószerű oszlopokon áll, és több szobát tartalmaz, melyeket - védelmi okokból - egy kőhídon keresztül lehet elérni. A későbbi uralkodók, mint például a Nagy Iyasu, folytatták az építkezést, fejlesztve a technikákat és az építészeti stílust, és a fürdőt kiterjesztették a városközponttól északnyugatra fekvő, Qusquam néven ismert dombos területre.

Fasil Ghebbi és a Gondarban található más épületek a kulturális kapcsolatok jelképévé váltak: egyrészt a helyi és a kívülről érkező hatások egységét formálták meg, másrészt az etióp ortodox egyház, az etióp zsidók és muszlimok kulturális jegyeit egyaránt magukon hordozzák. Ezt a kapcsolatot nemcsak az építészet, hanem a 17-18. században virágzó kézműipar, festészet, irodalom és zene bizonyítja.

A 19. században bekövetkezett hanyatlása után Gondar városa továbbra is fontos kereskedelmi és közlekedési központ volt Etiópia északnyugati részén. Néhány műemlék továbbra is megőrizte eredeti funkcióját, a környező táj pedig mindig is jelentős kulturális jelentőséggel bírt a helyi lakosok számára. A gondari építészeti stílus pedig több mint kétszáz éven keresztül meghatározó volt az etióp építészet fejlődésében.  

Forrás: https://whc.unesco.org/en/list/19/