Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a tanácskozók egyhangú aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a Kamerun észak-nyugati és dél-nyugati régióiban folyó fegyveres konfliktusok sújtotta övezetbe nem engedik be a humanitárius szervezetek segélyszállítmányait. Míg az Egyesült Királyság arra ösztönözte Kamerun kormányát, hogy a válság megoldása érdekében tegyen bizalomépítő intézkedéseket, mint pl. a politikai foglyok szabadon bocsátása, addig Németország szerint a szomszédos országoknak is egyhangúan kellene fellépnie a válság megoldása érdekében. Belgium és Németország hangsúlyozta, hogy a jogsértőket bíróság elé kell állítani. Lengyelország aggodalmát fejezte ki a térségben növekvő humanitárius válság miatt, és emberjogi megfigyelők jelenlétét javasolta a helyszínen hangsúlyozva, hogy a békét nem lehet helyreállítani addig, amíg nincs igazság. Franciaország a maga részéről azt mondta, hogy az inkluzív párbeszéd jelenti a kiutat a jelenlegi holtpontból, míg Indonézia sürgette az Afrikai Uniót, hogy legyen proaktívabb a probléma megközelítésében. Kamerunban tevékenykedő humanitárius szervezetek mutattak statisztikákat a konfliktus következményeiről, melyek rámutattak, hogy emberek milliói érintettek a konfliktus következményei miatt. Míg az európai országok és USA egyhangúlag sürgették a válság megoldását, az afrikai országok nem nyilvánítottak véleményt, Kína pedig határozottan ellenezte az ENSZ beavatkozását. Kamerun elutasította a vádakat a kormányzati csapatok túlkapásaival kapcsolatosan, és kijelentette, hogy nincs válság a térségben.
