Az ebola (ebola vérzéses láz) súlyos, magas halálozással járó fertőző betegség, melyet a filovírusok családjába tartozó ebola-vírus okoz. A betegség eleinte klasszikus vírusfertőzés tüneteivel jelentkezik (pl. láz, izomfájdalmak), majd kialakulnak a vérzéses lázra jellemző tünetek, mint a hasmenés, hányás, fokozott vérzékenység, végül többszervi elégtelenség és keringési sokk alakul ki. Kezelése nem megoldott, specifikus terápia nem áll rendelkezésre, azonban a 2014-es nyugat-afrikai Ebola-járványt követően sikeresen teszteltek Ebola-ellenes védőoltásokat. A beteg elkülönítése mellett támogató, szupportív kezeléseket (pl. folyadékpótlás) alkalmaznak. A betegség halálozása 50-90 százalék körüli. Potenciális biológiai fegyvernek tartják, mivel az egyik legvirulensebb emberi kórokozó.
A betegség a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Ebola folyóról kapta a nevét, ahol először okozott járványt 1976-ban. A vírusfajták természetes hordozója még nem ismert, a legvalószínűbb terjesztői a denevérek lehetnek, de növények és ízeltlábúak is felmerültek. Az emberek közötti terjedése a fertőzött személy vérével vagy más testnedveivel (pl. nyál, ondó) való közvetlen kapcsolat útján történik, vagy a fertőzött orvosi eszközökön keresztül (pl. injekciós tűkkel). A szájon át történő vagy a szem kötőhártyáján keresztüli fertőzés is valószínű, és főemlősökön végzett állatkísérletekben igazolt mechanizmus. Cseppfertőzéssel természetes körülmények között nem terjed! A vírus terjedését segíthetik a helyi szokások is. Járványt indíthat el a halotti szertartás, melynek során az emberek fizikai kontaktusba kerülhetnek a halottal (halottmosdatás, halott megcsókolása, stb.), de a felnőtté avatás több formája is. Segíthetik a terjedést olyan esetek is, amikor fertőzött területeken vagy azok közelében folynak fegyveres felkelések, ekkor a tömeggel menekülő fertőzött emberek a helyi menekült táborokba tömörülve, rossz higiéniás körülmények, a tiszta víz hiánya növelik a járvány kitörésének kockázatát egy újabb afrikai országban.