1 perc Afrika

Öt dolog, amit érdemes szem előtt tartani az idei togói elnökválasztásokkal kapcsolatban

2020. február 16. 18:49 - Oshumare

Február 22-én a togóiak elnököt fognak választani, ezzel a togói lesz az első afrikai elnökválasztás a 2020-as évben. A fő kérdés azonban az, hogy a választások lehetővé teszik-e Faure Gnassingbé elnöknek, hogy megtartsa hatalmát egy negyedik ciklusra is, vagy a választási törvényekben újonnan kinevezett időkorlátok végül békés hatalomátadáshoz vezetnek-e, miután Togó több mint 50 évig a Gnassingbé-család uralma alatt. Az ECOWAS (Economic Community of West African States - Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége) demokratikus választások biztosítását ígéri.

Öt dologra azonban mégis érdemes lesz odafigyelni a választások ideje alatt:

200216_2.jpg

1. A kormány kezében vannak a választás megtartásához szükséges "eszközök"

Miközben a választási feltételek papíron tisztességesnek tűnnek, és a szavazás megszervezését, irányítását és biztosítását szolgáló intézmények működnek a nyugat-afrikai országban, a gyakorlatban nagyrészt a kormányzó párt, a Köztársaság Uniója (UNIR) ellenőrzi ezeket az intézményeket. Nevezetesen, a Nemzeti Választási Bizottság (CENI) 19 tagja közül csak 2 az ellenzék tagja. Ezenkívül a helyi választási bizottságok vezetőit, amelyek az eredményeket gyűjtik a CENI-nek, az UNIR nevezte ki. Ha ez nem lenne elég: az alkotmánybíróságnak, amelyet 2019 decemberében részben megújítottak, összesen hét tagja van. Közülük kettőt az elnök nevez ki, kettőt a törvényhozó testület (parlament) nevez ki, a bírák, ügyvédek és állami egyetemek tanácsa pedig további egyet-egyet. Mivel az UNIR irányítja a törvényhozást, és a bírák tanácsát is az elnök nevezi ki, az alkotmánybíróság hét bírójából öt párt-lojalista. A kampány alatt, mely február 6-ától 20-áig tart, már többször előfordult, hogy az országi északi részét vezető prefektusok megakadályozták Jean-Pierre Fabre-t, a Nemzeti Szövetség a Változásért (ANC) ellenzéki párt jelöltjét, hogy kampányoljon, arra hivatkozva, hogy az UNIR már éppen azon a helyen, abban az időben foglalt le magának időpontot korábban. Philippe Fanoko Kossi Kpodzro, a lomé-i érsek pedig azzal vádolta az UNIR-t, hogy pénzt adott a jelenlevőknek a Gnassingbé-gyűlések során.

200216_1.jpg

2. A civil szervezetek reménytelen harca a választások tisztaságáért

A togói civil szervezetek nagy erőbedobással szerveztek hatalmas tüntetéseket, hogy a választások szabályos lefolytatását és a választási törvények betartását követeljék. Jelenleg azonban ez nem biztos, hogy a szavazó urnáknál is meghozza a várt eredményt, ugyanis nincs egységes ellenzéki erő, amely akár már az első fordulóban is megakadályozhatná, hogy Faure Gnassingbé győzzön (vagyis megszerezze a szavazatok 50 %-át); annak ellenére, hogy az elnök egyáltalán nem népszerű, és a togói gazdaság is stagnál. A civil szervezetek kilátástalan harcot folytatnak a CENI-vel, amelynek központosító szerepe aggasztó veszélyeket rejt a választások tisztaságát illetően. A civil társadalom és az ellenzéki koalíció - a demokratikus konszenzusért felelős erők Togóban - február 1-jén óriási tüntetéseket jelentettek be, hogy kéréseik újbóli megfontolását követeljék, de a Területi Közigazgatási Minisztérium megtagadta ezen tiltakozások engedélyeit.

200216_5.jpg

3. A hivatali idők lejáratát célzó korlátozások

Faure Gnassingbé jelenleg a negyedik hivatali idejének elnyeréséért szállt versenybe. Apja, Gnassingbé Eyadéma halála után 2005-ben vállalta el először az elnökséget. 2002-ben az idősebb Gnassingbé sikeresen eltávolította az alkotmányból a hivatali határidőket, ezzel lehetővé téve, hogy több mint 38 évig maradjon hatalmon. A Gnassingbé-család így együttesen 53 évig "uralkodott" Togó élén. 2019-ben azonban a két éve folyamatosan tartó tiltakozásoknak köszönhetően Faure Gnassingbé kénytelen volt visszaállítani a határidőket. A módosítás időpontja és szövege szerint Faure Gnassingbé mégis további két ciklusra maradhat.

200216_8.jpeg

4. A biztonsági erők professzionalizmusa

A választások biztosítása érdekében a nemzeti rendőrség és a csendőrség egy 10 000 fős munkacsoportot hozott létre, amelyet Force de Sécurité Élection Présidentielle-nek (FOSEP) neveznek. Yark Demehame tábornok, a biztonsági és polgári védelmi miniszter szerint a FOSEP feladata a teljes választási folyamat biztosítása. A biztonsági erőket a CENI felügyeli és a miniszter tartja operatív ellenőrzése alatt. A FOSEP ugyan utasította tagjait, hogy tartsák tiszteletben az összes rájuk vonatkozó törvényt, biztosítsák a nyugalmat és maradjanak szigorúan semlegesek. Ennek ellenére a FOSEP eddig még nem nyújtotta be a szükséges napi eseményjelentéseket, ettől pedig megkérdőjelezhető a semlegessége és az elszámoltathatósága. Továbbá a katonák hetven százaléka a kabye etnikai csoportból származik, annak ellenére, hogy kabyék a népességnek mindössze csak a negyed részét teszi ki. Figelembe véve azt, hogy a biztonsági erők időnként halálos erővel reagáltak a korábbi tiltakozásokra, nem biztosítható, hogy a FOSEP miként fogja kezelni az esetlegesen jelentkező utólagos tüntetéseket.

200216_3.jpg

5. Az ECOWAS szerepe

Annak ellenére, hogy az ECOWAS több tagállamban lépéseket tett a határidők betartására - nevezetesen pl. Gambiában 2017-ben -, meglepően enyhén követelte a demokratikus normákat Togóban. Miközben egy kis megfigyelő missziót küldött a késleltetett 2018. decemberi parlamenti választásokra, a közelgő elnök szavazásra eddig még missziót sem küldött. Az ellenzék által bojkottált és rekord szinten alacsony részvételi arányt mutató törvényhozói választások értékelésében is azt nyilatkozták, hogy a szavazást nyugodtan és átlátható módon végezték el. A regionális blokk mindössze sajnálatát fejezte az ellenzék hiánya miatt. A 2020-as elnökválasztás esetében az ECOWAS mindössze csak az ENSZ 2019. november-decemberi választási előtti missziójához csatlakozott, hogy megvizsgálja a választások előkészítését, és egy workshopot tartott 2020. január 25-én. A workshop után az ECOWAS és az ENSZ Nyugat-afrikai Irodája (UNOWA) nyilatkozatot tett közzé, amelyben felhívta az összes érdekelt felet, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, és bírósági eszközökkel oldják meg a felmerülő nézeteltéréseket. Az UNOWA vezetője, Ibn Chambas külön nyilatkozatban emlékeztette a togói hatóságokat, hogy példát kell mutatniuk a másik öt nyugat-afrikai ország számára, ahol szintén 2020-ban fognak választásokat tartani.

Mivel a togói választási folyamat már most hibás, az ECOWAS a figyelem központjában áll majd, hogy megfelelő álláspontot képviseljen, ha Faure Gnassingbé-t az első fordulóban győztesnek nyilvánítják. Ha nem, akkor az ECOWAS, Afrika legeredményesebb és legelismertebb kistérségi testületének nehezen megszerzett hírneve jelentősen megsérülhet.

(A cikk Alix Boucher cikkének fordítása)

Forrás: https://africacenter.org/spotlight/five-issues-to-watch-togo-presidential-election/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://1percafrika.blog.hu/api/trackback/id/tr9415477074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása